A monetáris tanács a várakozásoknak teljesen megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot kedden. Ugyanakkor tartózkodott egyelőre a nem-konvecionális lépésektől, amikről hosszabb ideje hallani pletykákat. Mi több, kommunikációjában a tanács érezhetően óvatosabbá vált: akkor fontolnak meg további csökkentést, ha az inflációs folyamatok nyomottak maradnak és a piaci feszültség enyhül. Ez utóbbi kitétel eddig nem szerepelt a közleményben.
Mindemellett az MNB közzétette a legfrissebb inflációs jelentést is, melyben egy fokkal szebbnek látja a kilátásokat, mint eddig. Miután a beérkező inflációs adatok alacsonyabbak voltak a várhatónál, így nem meglepő, hogy érdemileg lejjebb szállították az előrejelzéseket: idén 2,6 százalékos átlagos árnövekedést vár a stáb, jövőre pedig 2,8 százalékosat.
Ez azt jelenti, hogy most először teljesülhet az inflációs cél, és a teljes előrejelzési horizonton alatta maradhat. Ehhez persze kellenek az adminisztratív árcsökkentések is, áll a Raiffeisen heti összefoglalójában. A 2014-es választások előtt ugyanis a kormányzati intézkedések minden eddiginél kevésbé emelik az inflációt. Az MNB stábja szerint idén 0,5 százalékos növekedés valósulhat meg, csak úgy, mint decemberi előrejelzésük szerint, ebben mégis egy rejtett javulás látható. A tavalyi negyedik negyedév igen gyenge teljesítménye ugyanis lefelé húzza az idei számokat is (áthúzódó hatás), amit ellentételeznie kell valaminek ahhoz, hogy változatlan maradjon a növekedés. Ez a stáb szerint a tavalyinál jobb mezőgazdasági teljesítmény lesz. Ennél könnyebben észrevehető javulást vár jövőre az MNB, az eddigi 1,5 százalék helyett már 1,7 százalékos növekedésre számít. A javulást itt a stáb szerint a beinduló fogyasztás és növekvő beruházás magyarázza.
A jövő héten több érdekes gazdaságstatisztika érkezik, bár a Raiffeisen elemzőinek várakozásai szerint a piacokra egyiknek se lesz jelentős hatása. A márciusi konjunktúra mutató mellett megkapjuk a februári ipari termelési számokat, amiből kiderülhet, mennyire tartós a tavaly decemberi sokkszerű visszaesés utáni visszakapaszkodás. Emellett kiskereskedelmi adatokat is kapunk, az első olyanokat, melyekben tükröződhetnek az adóváltozások és rezsicsökkentések pozitív hatása.
Az Európai Bizottság felmérése is megerősítette, hogy márciusra úgy látják a vállalatok, a gazdaság kilábalása lendületét vesztette. Valószínűleg az üt most vissza, hogy eddig a kilábalás leginkább csak a várakozásokban szerepelt, a valós reálgazdasági javulás pedig későbbre várható. Egyelőre az adatok egy nagyjából 0,1 százalékos GDP-visszaeséssel konzisztensek az idei első negyedévben (negyedéves viszonyításban). Ez azonban nagy valószínűséggel szerepel az EKB várakozásaiban - igaz, ők már a konjunktúra stabilizálódását kommunikálják.
Mindenesetre a fentiek alapján a Raiffeisen elemzői nem látnak reális alapot egy kamatcsökkentésre továbbra sem. Ennek megfelelően a csütörtöki ülésen tartani fogják előrejelzéseik szerint a 0,75 százalékos alapkamatot, 0 százalékos betéti- és 1,5 százalékos rendkívüli hitelkamattal. Mindemellett Draghi szavai változatlanul arra fognak vélhetően utalni, hogy hosszú ideig nyomottak maradnak az inflációs folyamatok, és a reálgazdaság sem ad alapot belátható időn belül bármilyen szigorításra.
Ciprus és következményei
Cipruson a héten megnyitottak a bankok, de egyúttal nagyon komoly tőkekorlátozási szabályokat is bevezettek. Az utóbbi napok nyilatkozatai zavarosak, és nem egyszer félreérthetőek voltak, miután jelentős ellentétek feszülnek a vezetők közt. Fontos észrevenni, hogy az Eurócsoport új elnöke a bankkonszolidációk új mechanizmusát hozta: mostantól a bajba került bankok előbb megpróbálhatnak önállóan tőkét szerezni, majd ha az nem sikerült, a részvényeseket, majd a kötvényeseket, legvégső esetben a nem védett betéteseket fogják bevonni a mentésbe, adóeurókat nem rakna bele.
Ciprus egyedisége (és egyben szerencsétlensége), hogy az idevándorló betétek nagysága miatt nem volt szükségük másfajta forrást gyűjteni, így szinte csak a betétesek hitelezték a bankokat. Bár Dijsselbloem érvelésében a Raiffeisen szerint nincs hiba, a közbeszédbe azt a veszélyes gondolatot dobja, hogy a nagybetétek nincsenek biztonságban. Ez a periféria gyenge bankjainak semmiképpen sem tesz jót, és a piaci feszültségeket nagyban emeli. Az euró pedig nyomás alatt lesz mindaddig, amíg Dijsselbloem meg nem hátrál (esetleg le nem mond).
mfor.hu
