Úgy tűnik a legszegényebbek egy része könnyen eleshet mostani jövedelmétől, a segélyezési rendszer módosítása egyre inkább előrehaladott állapotba került. Az elmúlt időszakban néhány falusi polgármester "törvényalkotó munkájának" köszönhetően széles nyilvánosságot kapott kérdés azonban sajtóinformációk szerint az év eleje óta foglalkoztatja a szocialisták felső vezetését. A szegényebb településeken, ahol legfeljebb minimálbérért lehet elmenni dolgozni az emberek meg sem próbálnak munkát találni, hiszen a segélyek összege gyakorlatilag megegyezik az elérhető bérekkel. "A segélyezés konkrét megvalósulása kifejezetten rombolja a társadalmi morált, az pedig nagy veszély" - vélekedett a Magyar Narancs cikke szerint Gyurcsány Ferenc februárban, miután polgármesterekkel találkozott, akik arról panaszkodta: a választóik nem veszik jó néven, hogy míg ők kevés bérért mindennap munkába járnak, mások segélyből lopják a napot.
Az új munkaügyi miniszter, Szűcs Erika is magáévá tette a segélyezés átalakításának koncepcióját, és kinevezése előtt is úgy érvelt, segíteni fogják azokat a munkanélkülieket, akiknek szándékában áll, hogy újra álláshoz jussanak. Ugyanakkor annak is hangot adott, hogy aki nem akar dolgozni, annál ennek legyen következménye.
A retorika azóta sem változott, a szociális és munkaügyi miniszter a napokban azt mondta, a rendszeres szociális segélyt csak azok kaphatnak, akik munkaképtelenek. A számítás pedig a családi átlagjövedelem alapján történik és a minimálbért is elérheti. Vagyis kettéválna a segélyezés köre: egyrészt csak az lesz segélyre jogosult, aki munkaképtelen, vagy olyan élethelyzetben van, amikor képtelen munkát vállalni. Őket az állam fogja eltartani, hiszen ez alkotmányos kötelesség. Ebben a körben megmaradna a családi segélyezés rendszere, amelyet a nyugdíjmínium 90 százalékához kötnének. Így a rendszeres segélyt kapók, mintegy 200 ezer fős tábora 100 ezerrel csökkenne. Ezzel meglehetne állítani azt a folyamatot, aminek révén 40 százalékkal nőtt a segélyezettek köre a tavalyi évben.
Közfoglalkoztatotti státusz
A jelenleg segélyezettek másik 100 ezres körének azonban egy közfoglalkoztatotti státuszt alakít ki a kormány – jelentette ki Szűcs Erika. Ezentúl csak azok kaphatnak segélyt, akik vállalják ennek a követelményeit, akik viszont nem, azok kiesnek a szociális rendszerből. A közfoglalkoztatott viszont köteles elfogadni a felkínált képzést, vagy a felkínált feladatot, amit az államtól, vagy vállalkozóktól kap. Olyan időszakokban, amikor nincs ilyen felkínált feladata, akkor a közfoglalkoztatott rendelkezésre állási járulékot kap. Ez az összeg a tervek szerint a nyugdíjmínium körül alakulna. Ezek az emberek azonban ha havonta három hetet dolgoznának, akkor jobban járnának, mint a mostani segéllyel.
Szűcs Erika szerint az önkormányzatok képesek lennének rá, hogy munkát kínáljanak, ha lenne rá fedezet. A minisztérium ígérete szerint erre január 1-től megteremtenék a szükséges forrásokat. Továbbá 3 ezer főnyi munkaszervező költségét is finanszírozza a kormány a Munkaerőpiaci Alapból. Az önkormányzatok emellett egész éves foglalkoztatási tervet készítenek, amelyben előre kiszámolják, hogy mikor mit lehet csinálni egy adott településen. A kormány azt szeretné, ha az egész folyamat kistérségi rendszerben zajlana le, amelyekbe bekapcsolnák az országos nagyberuházási terveket is. Remények szerint így a fiatal munkavállalókat ki tudnák mozdítani a falujukból, és nem csak az önkormányzat körül tevékenykednének, aminek révén "normális" életpályára nyílna esélyük. A képzést is ehhez a tervekhez és szükségletekhez igazítanák.
Többet költhetünk rendőrökre és börtönre?
Az elképzelések társadalmi vitája is megindult, a kormány már egyeztet az illetékes szervekkel, így például az Országos Cigány Önkormányzatokkal is. A kérdés azonban az, hogy sikerül-e a parlamenti pártok támogatását megszerezni. A hatástanulmányokat nemsokára megkapják a partnerek és az ellenzék is. Ám ezek a változtatások több segélyezett kategóriát nem érintenek. Valaki úgyis szorulhat segélyezésre, hogy közben van munkahelye, de az itt szerzett jövedelem nem fedezi a családja ellátásnak költségeit. Másrészt a munkanélküli segélyezést sem érinti a kormányzat tervezete.
Nagy kérdés persze, hogy a kormány koncepciójának alapját jelentő (köz)munka lesz-e elegendő számban. Több szociálpolitikus szerint az MSZP terve szavazatokat generál, ám a társadalmi, és a gazdasági hatása sem belátható. Ők úgy látják, hogy egyrészt az önkormányzatoknak lenne mozgástere és már most is differenciálhatnának a segélyeket illetően, másrészt nincs elég közmunka, vagy a megszervezése sokba kerül, tehát összességében "nem leszünk bentebb". Arról nem is beszélve, érvelnek a szocialisták terveit ellenzők, hogy a közmunka költségei jóval magasabbak a segélynél, de annak nincs valódi haszna; és csak ritkán vezet piaci alapú munkavállaláshoz. Ha pedig a mintegy hatvan milliárdot elvivő segélyeken spórol az állam, akkor többet költhet majd rendőrségre, bíróságra meg börtönökre.
Munkahelyet kell teremteni
Surján László Fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szerint a szociális ellátórendszer "potyautasait" csak azután lehet büntetni, ha minden megtörtént a rendszerváltás után megszűnt egymillió munkahely visszaállítása érdekében. A néppárti EP-képviselő úgy látja, a rendszeres szociális segélyeket közhasznú munka végzéséhez kell kötni, adaptálva azt a kanadai példát is, ami alapján ez vonatkozik a civil szervezetek számára végzett önkéntes munkára, illetve tanulásra is. Surján elfogadhatatlannak nevezte, hogy a segélyben részesülő, ám együtt nem működő családoktól a gyermekek után járó családi pótlékot vonják meg. Álláspontja szerint együttműködésre ösztönözne egy olyan megoldás, hogy ilyen esetekben a pénzt természetbeni ellátással, vagyis élelmiszerrel, ruházattal és taneszközükkel váltanák ki.
A politikus helytelennek nevezte, hogy ezt a problémát romakérdésként kezeljék, már csak azért is, mert a rendszerváltás után megszűnt egymillió munkahely jócskán meghaladja az egész magyarországi cigányság létszámát, illetve "roma és magyar is ki tudja számolni az említett segély - minimálbér dilemmát". Szerinte a kormány és az MSZP-frakció dobogókői tanácskozásán csak nagy általánosságokban beszélt, érdemi javaslatokat nem tett. Megvalósíthatatlannak nevezte azt a szándékot, hogy növeljék a minimálbér és segély közötti különbséget, mivel a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a minimálbér emelését, és az amúgy is alacsony segélyt sem lehet tovább csökkenteni. Surján azt is felvetette, hogy az államkasszát, ezáltal az adófizetőket is súlyos kár éri, amikor valaki a minimálbér helyett a munkanélküliséget választja, mivel elvesznek addig befizetett járulékai, a költségvetésnek pedig helyette kell fizetnie.
