A bankvezető a Reuters hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott: "... ezek a bankok nem hagyják el egyszerre a piacot, de bizonyos, hogy néhány év múlva már nem lesz nyolc bank".
Csányi Sándor az interjúban nem beszélt arról, hogy melyik bankokat érintheti a konszolidáció, ahogy arról sem, hogy az OTP mely bankokat vásárolhatja fel.
Korábban a bank közölte, tőkéje elég arra, hogy esetleg két magyarországi, illetve több külföldi bankot is megvegyen, de az akvizíciókat konzervatív módon kívánjak végrehajtani.
Csányi Sándor az interjúban elmondta, hogy a bankok számára a magyar működési környezet kedvezőtlen marad, miután a piaci bizalom - a jegybank kamatcsökkentései ellenére - lassan tér vissza.
"... arra számítok, hogy a marzs szűkül (Magyarországon), mind a lakossági, mind a vállalati üzletágban" - fogalmazott, ezért a bankcsoport külföldön növekedhet, elsősorban Oroszországban, Ukrajnában, Romániában és Bulgáriában. Két vagy három év múlva az OTP nyereségének 70-75 százaléka származhat a külföldi egységekből a jelenlegi 45 százalékhoz képest. Tíz év múlva ez az arány várhatóan meghaladja majd a 90 százalékot, miután a bank a bővülő piacokon is felvásárlásokat tervez - tette hozzá. (mfor.hu: Az mérlegfőösszegre vetített nettó kamatmarzs Magyarországon a legmagasabb, így nem csoda, hogy az MNB ezt szűkíteni szeretné a verseny kialakításával, lásd: Ezért és így akarnak banki versenyt Matolcsyék)
Csányi Sándor kedvezően nyilatkozott Matolcsy György jegybankelnökről, de kétségeinek adott hangot afelől, hogy a jegybank által bejelentett hitelezésösztönzés növekedési pályára állíthatja-e a gazdaságot. "Amit eddig mondott a monetáris politikáról és amit tett, az jó irányba mutat" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az 500 milliárd forintos hitelezésösztönzésének négy-ötszörösére lenne szükség ahhoz, hogy az jelentős hatással legyen a növekedésre. Jelezte ugyanakkor, hogy ekkora összeget az euróövezeti recesszióval szembesülő vállalkozások nehezen tudnának beruházásra elkölteni.
MTI
