Kell a védőháló, de ragaszkodunk a piachoz
"Valami nagyon megváltozott a nemzetközi piacokon 2011 nyarától, Európában rohamosan emelkedtek a kötvényhozamok. Őszre kiderült, hogy a piacoknak, a finanszírozóknak elegük lett a lassú, csúcsról csúcsra való araszolgatásból, ahogy az Európai Unió próbálja megoldani a válságot" - mondta a Corvinus Egyetem kerekasztal-beszélgetésén Cséfalvay Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára kiemelte: mára kiderült, hogy Európa két év alatt semmit nem tudott kezdeni a görög problémával, ez pedig fokozza a piac türelmetlenségét. Cséfalvay szerint a jelenleg Európában tervezett lépések szigorú szabályokat vezetnek be a jövőben, de a jelenlegi problémákat nem oldják meg.
"A fenti helyzet azt sugallja, hogy Magyarországnak szüksége van egy védőhálóra. Az Európai Unióban ma szinte minden országnak van ilyen védőhálója, maga az eurózóna és az Európai Központi Bank is ilyen védőháló" - emelte ki Cséfalvay. Az államtitkár szerint a helyzetünket nehezíti, hogy az idén csak az eurózónában több mint ezermilliárd eurónyi lejáró adósságot akarnak megújítani, ami felnyomhatja a hozamokat.
"Az említett védőháló mellett Magyarország eltökélt abban, hogy a piacról finanszírozza magát, ahogy eddig is tette. Ebből a szempontból egy IMF-megállapodás előnye, hogy lejjebb viheti a hozamokat" - vélekedik az NGM szakembere.
Időt kellett nyernünk a szokatlan intézkedésekkel
Cséfalvay kiemelte: a magyar kormánynak időt kellett nyernie, hogy a szükséges reformokat végrehajthassa, ennek érdekében kellettek a szokatlan intézkedések, mint például a válságadók.
"Mára eljutottunk oda, hogy bizonyos reformokban Európa előtt járunk, ilyen például az adósságfék intézménye, vagy a korai nyugdíjazási formák megszüntetése. Bizonyos területeken a középmezőnybe törekszünk, mint például a munkaerőpiac reformja, melynek során egy rugalmas munkaerőpiac jön létre. Van néhány terület, ahol sok a tennivaló, ilyen például a tömegközlekedés. Ugyanakkor az idei év elejére a nagy átalakítások sorozata egy-két kivétellel lezárult, most egy nyugodtabb korszak jön, amikor arra várunk, hogy a reformok hozzák a várt eredményeket" - vázolta fel a reformokkal kapcsolatban a stratégiai államtitkár.
A kormány kommunikációjával kapcsolatban Cséfalvay kiemelte: a piac sztorikból él, nekünk pedig tavaly tavasszal volt egy jó sztorink, a Széll Kálmán Terv, melyet a piac elfogadott, jónak értékelt. Ősztől azonban jött egy másik sztori a nagy bizonytalanságról, a romló növekedési kilátásokról, az eurózóna válságáról. "Magyarországnak vissza kell térnie a régi sztorihoz, a reformtervhez, emellé kell találni olyan új sztorikat, melyeket a piac méltányolni tud, ilyen lehet például egy új megállapodás az IMF-fel" - emelte ki az államtitkár
"Mindegyik fél abban érdekelt, hogy még az első negyedévben megszülessen a megállapodás az EU-IMF és Magyarország között. Magyarország szeretne egy olyan elővigyázatossági hitelkeretet, melynek következménye az lesz, hogy csökkennek a kötvényhozamok és stabilizálódik a jelenlegi hektikus forintárfolyam" - vázolta fel az NGM szakembere.
Csaba László: senki sem gondolta, hogy az IMF-re leszünk utalva
"Két évvel ezelőtt mindenki azt gondolta, hogy sikerül majd az országot a piacról finanszírozni, a jelenlegi kormány egy fellendülő gazdaságra és olcsó forrásra alapozta gazdaságpolitikáját" - mondta a kerekasztal-beszélgetésen Csaba László. A Közép-Európai Egyetem professzora hozzátette: ettől függetlenül valamilyen kapcsolatot fenn kellett volna tartani az IMF-fel az éves rendszeres vizsgálatok miatt, de azt senki nem gondolta volna, hogy a Valutaalapra leszünk utalva.
A közgazdász professzor szerint tavaly nyáron kiderült, hogy a kormányok nem akarnak erősen tenni az adósság növekedése ellen, ebben a tekintetben a legnagyobb bűnös az Egyesült Államok kormánya, mely folyamatosan monetáris és fiskális oldalról nyomja a likviditást, és utána azt állítja, hogy nincs likviditás a piacon. "Nem a pénz hiányzik a rendszerből, hanem a hitelezési hajlandóság. Vannak nehézségek a világgazdaságban, de összeomlásról beszélni szakszerűtlen" - emelte ki.
Csaba László szerint a tavaly nyár óta történtek főleg azokat az országokat hozzák nehéz helyzetbe, melyek külső finanszírozásra vannak szorulva, ezzel a helyzettel a magyar kormánynak is kezdenie kellett valamit. Szerinte a realitásokhoz való alkalmazkodás, hogy az ország finanszírozását nem az utolsó pillanatban kell biztosítani, hanem előreláthatóan, átlátható módon.
A közgazdász szerint a Valutaalap "egy 2013-14-re vonatkozó üzleti tervet" várhat hazánktól egy hitelcsomagért cserébe. "Ha egy ország vissza tud térni a magánpiacokra, akkor nagyjából lényegtelen, mekkora összeget írnak egy ilyen hitelmegállapodásba" - véli Csaba László.
Beke Károly
mfor.hu
