3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az Eurostat sorban közli az - itthon nagy port kavart – deprivációs (bizonyos javaktól való megfosztottság) számokat. Jobban állunk, de a helyzetünk még mindig siralmas.

Emlékezetes, hogy a KSH - amelynek adataiból az Eurostat dolgozik -  tavaly a vártnál később publikálta a szegénységgel kapcsolatos számait, amelyek azonban végül részben megnyugtatónak bizonyultak, hiszen - ha nem is minden szegénységi adat - a depriváció csökkent közel 3 százalékponttal és már „csak” a társadalom 23,9 százaléka nem engedhetett meg magának bizonyos alapvető javakat.

Eközben az úgynevezett relatív jövedelmi szegénységi arány 14,3 százalékról 14,6-ra emelkedett, tehát egyértelmű javulásról nem beszélhetünk.

Visszatérve a deprivációra, az Eurostat 2014-es számai még hiányosak, de a visegrádi országokra vonatkozó adatokat már ismerjük. Régiós társaink egészen más utat jártak be 2005 óta (ekkortól vannak elérhető adatok az Eurostat rendszerében), nagy meglepetés a 2014-es évre vonatkozóan sincs, talán csak annyi, hogy a cseheknél minimális mértékben romlott a helyzet, bár még mindig messze ők állnak a legjobban a négy ország között.

A grafikonon is látható, hogy 2005-től a válságig a visegrádi országok mindegyikében javult a helyzet, bár ennek ütemét tekintve mi teljesítettünk a legrosszabbul. 2008-tól azonban kizárólag Magyarország nem tudott gátat szabni a nélkülözés terjedésének és 2013-ig több mint 800 ezer ember csúszott a súlyosan deprivált kategóriába, számuk pedig elérte a 2,62 milliót.

Vélhetően nem segítette a helyzet rendezését az a gazdaságpolitika, amely a gyerektelen szegényeket büntette 2010 óta.

A tavalyi év azonban fordulópontot jelentett és közel 300 ezer ember került ki a súlyosan depriváltak köréből. Tennivaló azonban még bőven akad, hiszen a 23,9 százalékos arány még mindig nagyságrendekkel magasabb, mint a másik három országban. A lengyeleknél 10,4, a szlovákoknál 9,9, a cseheknél pedig az emberek 6,8 százaléka kénytelen alapvető javakat nélkülözni.

2013-hoz képest egyébként a magyar 2,9 százalékpontos csökkenéshez leginkább a lengyelek állnak a legközelebb 1,5-tel. Szlovákiában 0,3 ponttal esett a ráta, ahogy pedig említettük Csehországban emelkedett 0,2-vel.

A deprivációról szóló cikk kapcsán jutott eszünkbe Orbán Viktor januári mondata, amelyet a Mercedes-Benz CLA Shooting Brake szériagyártásának megkezdése alkalmából tartott ünnepségen mondott, vagyis, hogy reméli: a magyarok nem csak gyártani, hanem vásárolni is tudják a Mercedes-Benz személygépkocsikat. Például ezt itt: 
Kattintásra galéria nyílik!

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!