A múlt héten 18 milliárd forinttal emelkedett a központi költségvetés nem konszolidált bruttó adóssága. Bár ez önmagában talán annyira nem túl izgalmas tény, rögtön másként fest a helyzet, ha hozzátesszük, hogy ez ismét egy újabb történelmi csúcsot eredményezett az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előzetes adatai szerint.
Bár sokak számára talán ez is legfeljebb morgolódásra adhat okot, hiszen az elmúlt hetek, hónapok jellemzően csúcsokat döntögető kormányzati adósságról szóltak, viszont a tegnapi brüsszeli hírek miatt érdemes ismét kicsit jobban megvizsgálni a folyamatokat.
Brüsszeli figyelmeztetés érkezett: újra indulhat a deficiteljárás?
A legfrissebb, június 27-i állapot szerint a központi költségvetés tartozásállományának nagysága 24 699 milliárd forint volt, ami az ÁKK által becsült aktuális állapotnak megfelelő GDP 83 százalékát jelenti.(Ez nem a teljes államháztartás adóssága, mivel az a költségvetés tartozása mellett egyéb alrendszerek, például az önkormányzatok adósságát is magában foglalja, de ez utóbbiakról csak első negyedéves adataink vannak.)
A május végi állapothoz képest így egy hónap alatt 381,7 milliárddal növekedett a költségvetés adóssága, míg tavaly decemberrel összevetve 2700 milliárd forint az ugrás.
Ennek okait már több alkalommal is részleteztük, ám az alábbi listán túl is érdemes megemlíteni még egy, az elmúlt időszakban mutatkozó adósságnövelő tényezőt. Azaz az uniós intézményektől lehívott fejlesztési (pl. EIB) hitelek ugyanis növelhették a kormányzati tartozásállományt. Ám erre csak a hó végi részletes monitoring jelentésből lehet következtetni. Ami biztos ezzel kapcsolatban, hogy a tavaly december végi állapothoz viszonyítva az egyéb hitelek sor május végi szintje (erről van egyelőre részletes jelentés) 179 milliárd forinttal volt magasabb.
Tovább nőhetett az államadósság a második negyedévben
Mivel minden friss és felülvizsgált adat rendelkezésünkre áll, érdemes azzal is foglalkoznunk, hogy a második negyedévben megközelítőleg hogyan is alakult a GDP-arányos államadósságunk szintje.
A központi kormányzat adóssága ugyanis - ahogy fentebb jeleztük - nem a teljes államháztartási adósságállományt jelenti, hiszen ezen felül a rendszerben még vannak egyéb tartozások is. Ennek nagyságáról viszont csak negyedéves adataink vannak, így a Magyar Nemzeti Bank március végére vonatkozó pénzügyi számlái szerint 610 milliárd forint államháztartás rendszerén belüli, de a kormányzatén felüli adóssággal "rendelkezünk még".
Ezzel korrigáljuk az ÁKK aktuális adatát, akkor 25 309 milliárd forintos teljes adósságot kapunk, ami a GDP-re vetítve árulkodhat az államháztartási adósság GDP-arányos mértékéről. Ezzel kapcsolatban viszont érdemes tudni, hogy az ÁKK az aktuális állapotban érvényes GDP-t az előző év végi és a tárgyév végi várható GDP felhasználásával, lineárisan interpolált becsléssel számítja. Ha ebbe a modellbe a friss, 2014 első negyedév végi adatot beépítjük, akkor a június 27-i hétre 29 758 milliárdos GDP-t kapunk, ami március végéhez képest tovább emelkedő, 84,7 százalékos rátát eredményez. A Magyar Nemzeti Bank hétfői végleges számai alapján ugyanis az első negyedév végén 84,4 százalék volt az államháztartás GDP-arányos adósságrátája.
Ugyanakkor a fenti keretes írásunk alapján látható, hogy a kormány május végére komoly tartalékokat halmozott fel. Igaz, ebből számos vagyonelemet megvásárol(t) (Antenna Hungária, AVE Magyarország, Főgáz), de a második félévben lejáró komoly adósságok, valamint a költségvetés időbeli lefutása miatt (a kiadások jelentős része az első, a bevételeké pedig a második félévben jelentkezik) az államadósság szintje nominálisan is csökkenhet. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy a GDP is magasabb lesz a vártnál, ami javítja az adósság/GDP mutatót. Az NGM legalábbis az este kiadott reakciójában elsősorban erre hivatkozott.
NGM: a magyar adósságráta csökkenni fog
Így mi is úgy látjuk, hogy a maastrichti adósságunk csökkenésnek indulhat a második félévben, és a kormány tavalyhoz hasonlóan mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy kisebb rátát mutasson ki év végével. Az viszont igaz, hogy a ESA 2010 bevezetése okán a 2011-ben átvett magán-nyugdíjpénztári pénzek új elszámolása miatt alaposan megugrott a nettó adósságunk, amit biztosan nem tudnak év végéig a tavalyi szint alá süllyeszteni.
Hatalmasat ugrott a nettó adósságunk a nyugdíjpénzek miatt
mfor.hu
