Ugyan a forintban kibocsátott állampapírok összege márciusban bő 2 milliárddal elmaradt a februáritól, de ha március második felében realizált 3 milliárd dolláros (kb. 660 milliárd forint) nemzetközi kötvénykibocsátást is figyelembe vesszük, akkor kijelenthetjük, ilyen mértékű adósságpapír-kibocsátási cunamira még nem volt példa. (És akkor még a március végén aláírt orosz atomhitelről nem is beszéltük, bár az, ahogy arra Borbély László András a múlt héten rávilágított, még nem számít bele az adósságba.)
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint az év harmadik hónapjában a dollárkötvények mellett 972,9 milliárdnyi forint alapú értékpapírt is sikerült értékesíteni. Ebből összesen 766,84 milliárd volt eredetileg betervezve, ugyanakkor az ÁKK a kedvezőbbé váló tőkepiaci környezetet kihasználva 206,1 milliárdnyi többletkibocsátást "eszközölt". Ilyen volumenű terv feletti értékesítést korábban még nem láthattunk.
Mint ismert, és az mfor.hu-n már többször foglalkoztunk vele, az ÁKK annak érdekében, hogy csökkenteni tudja az év végi államadósság-rátát, leépítette az állam likvid tartalékait, vagyis a lejáró illetve előtörlesztett adósságokat november és december folyamán nem újabb állampapírok kibocsátásával, hanem a jegybankban tartott kormányzati számláról egyenlítette ki. Így az adósságráta év végére nagyot csökkent, viszont a likvid tartalékok leépültek.
Márpedig ez utóbbira óvatossági megfontolások miatt mindenféleképpen szükség van, ráadásul év elején volt néhány jelentősebb kötvénylejárat, és az államháztartási hiány lefutása is meglehetősen "fejnehéz", az év első három hónapjában 701,2 milliárdnyi hiányt sikerült felhalmozni, amit szintén finanszírozni kellett. Vagyis az ÁKK az év elején rákapcsolt, és "öntötte" a piacra az állampapírokat.
Bár konkrét adatunk még nincs rá (a jegybank friss mérlegét csak pár nap múlva ismerhetjük meg) de úgy tűnik, március végére enyhültek a likviditási "feszültségek". Az ÁKK az addig hetente tartott likviditási kincstárjegy-aukciót március 17-én szervezte meg utoljára, vagyis immár 3 hete nem adott el ilyen papírt. Pedig a januárban és februárban értékesítettekből 170 milliárdnyi március 26-án lejárt, míg április 16-án 205 milliárdot kell majd kifizetni.
Ugyan az ÁKK irányelve alapján a lejáró devizaadósságot deviza-, a lejáró forintot pedig a forintkibocsátásból kell finanszírozzák, - sőt, az idei célok alapján valamennyi devizát is forintból kellene - talán nem véletlen, hogy a likviditási aukciók azóta maradnak el, hogy a sikeres dollárkötvény-értékesítésből körülbelül 660 milliárd forintnyi devizaforráshoz jutott az adósságkezelő.
A legrövidebb papírok értékesítésének leállása azt eredményezte, hogy a kibocsátott forintos papíroknak immár "csak" 81,9 százaléka volt éves, illetve éven belül lejáró, míg februárban ez az arány 83,1, januárban pedig 82,7 százalék volt. Igaz, a javuló arány annak is köszönhető, hogy a hosszabb papírokból a 42-45 bázisponttal csökkenő hozamok mellett mintegy 13 milliárddal többet sikerült eladni.
mfor.hu
