E szám a 2.300 milliárd eurós garanciarendszerek, a közel 300 milliárd eurós feltőkésítési programok, valamint az egyéni pénzintézetek javára végrehajtott, 400 milliárd euró összértékű ad hoc megmentési és szerkezetátalakítási intézkedések teljes összege.
Az állami támogatások tényleges összértéke ennél azonban lényegesen alacsonyabb lesz, hiszen az állami kezességvállalások csak akkor terhelik a költségvetési kiadásokat, ha azokat ténylegesen érvényesíteni kell, és a feltőkésítési programok esetében is a rendelkezésre álló maximális keretet vették figyelembe az összeg meghatározásakor - hangsúlyozzák a jelentésben.
Pénzintézeteknek nyújtott garanciaprogramokat a Bizottság március 31-ig összesen 16 tagállam esetében fogadott el, ezek közül azonban csak 14-nél lehet számszerűsíteni a kötelezettségvállalás értékét (az olasz és ír modell összegszerűen nem határozza meg a csomag lehetséges maximumát).
A jelentés szerint a vállalás mértékét tekintve meglepő módon Dánia áll az élen, amely GDP-jének több mint két és félszeresét, 580 milliárd eurót biztosított ebből az eszközből bankjainak. Dániát Németország követi 400 milliárd eurós, a GDP 16,3 százalékát kitevő csomaggal, majd Nagy-Britannia (294 milliárd euró, 15,75 százalék), Franciaország (265 milliárd euró, 14,22 százalék), Spanyolország és Hollandia (egyaránt 200 milliárd euró, a GDP 19,39, illetve 35 százaléka) következik. Magyarország 4,95 milliárd eurós (1.500 milliárd forintos) garanciakeretével csak Lettországot előzi meg, GDP-arányosan tekintve (5,09 százalék) pedig a magyar csomag az utolsó.
Feltőkésítési programokat a Bizottság március végéig 11 tagállamtól fogadott el. Ebben a kategóriában a várakozásoknak megfelelően Németország áll az élen 80 milliárd euróval (a GDP 3,26 százaléka). A második helyen Nagy-Britannia következik 63 milliárd eurós, a GDP 3,37 százalékára rúgó programjával. A szigetországot a 30-50 milliárdos, a GDP 2,91-4,85 százalékát elérő spanyol, majd a 21,5 milliárd eurós, a GDP 1,15 százalékát kitevő francia csomag követi. Magyarország 1,04 milliárd eurós (300 milliárd forintos) feltőkésítési programjával ugyancsak az utolsó helyen szerepel, s ugyanez a helyzet, ha a GDP 1,07 százalékára rúgó relatív mutatót vesszük figyelembe. Érdekesség, hogy a magyarnál mintegy 40 százalékkal kisebb szlovén gazdaság GDP-je 20,67 százalékának megfelelő 12 milliárd eurót fordít erre a célra.
A bankok támogatásának harmadik csoportját az egyedi mentőakciók, ad hoc feltőkésítések jelentik. Ezekre akkor lehet szükség, ha egy bank bajba jutásakor az adott országban nincs érvényben egy pénzintézeteket támogató program. Ebből az okból került sor többek között a Belgiumban, Franciaországban és Luxemburgban jelenlévő Dexia, a BENELUX-államokban aktív Fortis, a belga KBC és Ethias, valamint a lett Parex Banka Latvia kisegítésére. Az Anglo Irish Bank, az ING, az Aegon és a Bank of Ireland egyedi feltőkésítésére azért volt szükség, mert kizárólag garanciaprogramok voltak érvényben az adott tagállamban.
Előfordultak ugyanakkor olyan esetek is, amelyekben, noha rendelkezésre állt egy garanciakeret, a bajba került pénzintézet nem felelt meg a részvételi kritériumoknak. Ez volt a helyzet a finn Kaupthing Bank és a német Bayern LB és Nord/LB bankok esetében - olvasható az Európai Bizottság jelentésében.
Neelie Kroes versenypolitikai biztos a jelentés közzététele kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az EU által a programok iránt támasztott, alkalmasint igen szigorú feltételrendszer visszatartotta a tagállamokat attól, hogy a protekcionizmus csapdájába essenek, és problémáikat más tagállamokba helyezzék át. Úgy vélte, az EU-nak sikerült elkerülnie a pénzügyi összeomlás veszélyét, és immár a pénzügyi ágazat felelőssége, hogy mérlegeit konszolidálja, és szerkezetalakítást hajtson végre az életképes jövő biztosítása érdekében.
MTI/Menedzsment Fórum
