December 20-án az év végére jellemző swappiaci folyamatok okozta eurólikviditás ellensúlyozása érdekében a Magyar Nemzeti Bank új, kéthetes futamidejű euró-forint swap-tendert írt ki a belföldi hitelintézetek számára, amely során a hitelintézetek 400 millió euróhoz jutottak két hétre. Ez a lépés, bár nem az első volt a magyar jegybank történetében (mint ismert, a végtörlesztésnél devizaforrásokat biztosított az MNB az arra rászoruló kereskedelmi bankok számára) egyértelműen unortodox intézkedés. A nemzeti jegybankok nem konvencionális lépései közül az ilyen típusú likviditást növelő eszközöket akkor szokták bevetni, ha kereskedelmi bankok forrásainak, vagy eszközeinek valamely piaca vészesen kiszárad, így a bankok számára a refinanszírozás nehézzé, vagy esetleg lehetetlenné válik. A 2008-as őszi válság idején számtalan hasonló lépésnek lehettünk a tanúi, amely nemcsak a jegybankok és a kereskedelmi bankok közötti viszonyban, de jegybankok között is működött (legutóbbi ilyen nagy lépésre 2010 tavaszán, a görög válság eszkalálódása idején volt példa, amikor a Fed, az EKB és a brit, a kanadai és a svájci jegybank kötelezte el magát a dollárlikviditás növelése mellett.)
Ugyanakkor az is igaz, hogy ezek a típusú, vagyis likviditást növelő unortodox lépések a legkisebb kockázatot jelentik, hiszen egyrészt viszonylag gyorsan lejárnak (lásd a mostani 2 hetes tender, szemben például egy 5, vagy 10 éves állampapírral), így kevésbé torzítják a piaci folyamatokat, másrészt viszonylag gyakoriak, így relatíve jelentős tapasztalattal rendelkeznek a jegybankok (és a piaci szereplők) az esetleges következményekről.
A Magyar Nemzeti Banki kedd reggel közzétett előzetes statisztikai mérlegéből egyébként kiderül, hogy az év végén a 33,91 milliárd eurót kitevő jegybanki tartalék december havi stagnálásában két ellentétes folyamat játszott közre. Egyrészt az IMF felé az MNB-nek december 21-én 54 milliárd forintnyi, másrészt a kormánynak december 28-én 87 milliárdnyi IMF-törlesztést kellett teljesíteni, ami a tartalékok csökkenésével járt. Másrészt azonban az Európai Uniótól beérkező támogatások a nemzetközi tartalékok növekedését okozták.
A fenti törlesztésnek köszönhetően a kormánynak a jegybanknál vezetett számláján hó végére 1377,9 milliárd forint maradt, ami a havi 248,8 milliárdos tranzakcióból eredő csökkenés következménye. A visszaesés mértéke viszonylag meglepő, hiszen decemberben érkezik be a vállalati nyereségadó jelentős része és az Államadósság Kezelő Központ is - most már írhatjuk így - szokás szerint több magyar állampapírt adott el a tervezettnél.
Több készpénzt tartottunk magunknál decemberben
Decemberben a bankrendszer forintlikviditása egyébként enyhén csökkent, amely egyrészt a kéthetes MNB-kötvény teljes átlagállományának csökkenésében, másrészt a hitelintézetek átlagos egynapos betétállományának ennél kisebb mértékű növekedésében tükröződött. (Az előbbi az az instrumentum, amelyet a sajtóinformációk szerint az új vezetés ki szeretne tessékelni a bankokból a gazdaságba, ezért nem fizetne rá kamatot.)
Az MNB-kötvény esetében a külföldiek tulajdonában lévő állományok jelentősen, míg a belföldieknél lévő átlagállományok enyhébb mértékben csökkentek. A forgalomban lévő készpénz átlagállománya a karácsonyi vásárlások miatt szokás szerint jelentősen nőtt az előző hónaphoz képest.
szp
mfor.hu
