A címoldalas cikk utal arra, hogy a magyar kormány évek óta tetemes államadóssággal küszködik. Jóllehet a hazai össztermékhez viszonyítva a teher nem sokkal nagyobb, mint Ausztriáé, de a többi közép-európai fiatal piacgazdasághoz képest mégiscsak a legmagasabb.
Még ez sem jelentene problémát, ha például államkötvényekkel lehetne ellenfinanszírozni. Csakhogy néhány napja a bizalom jelentősen megrendült az "adós Magyarország" iránt, és a kötvények piaca kiszáradt. A forint és a részvénypiac árfolyamindexe ugyancsak zuhanni kezdett.
A Die Presse megemlíti, hogy az Európai Központi Bank (EKB) ötmilliárd eurós hitelkerettel sietett Magyarország segítségére. A pénzügyi injekciót olyan bizalomerősítő intézkedésnek szánták, amelynek meg kellene nyugtatni az ország zaklatott hitelpiacát. Ha ez nem sikerül, súlyos problémák elé néznek a magyarok, írta a lap.
„Úgy hírlik, hogy az év végéig új államkötvények nélkül is ki tudja húzni az ország” - idézte az újság Richter Sándort, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) Magyarország-szakértőjét. Ha azonban akkor sem jelentkeznek új vevők az állampapírok piacán, szükségessé válhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EKB közös mentőcsomagja.
A lap úgy látja, hogy a szombatra meghirdetett nemzeti csúcs előtt tanácstalanság uralkodik. A kormányfő minden bizonnyal komoly takarékossági intézkedéseket és pénzügyi terheket készül javasolni, amelyeket az ellenzék kategorikusan el fog azonban utasítani, írta az osztrák újság megfigyelőkre hivatkozva. A válságért mindkét oldal valószínűleg a másikat okolja majd, lehetetlenné téve a megegyezést. Csak nemzetközi támogatással tudja megadni az ország a remélt állami garanciát a bankok számára.
Még ha az IMF és az EKB várhatóan felkarolja is Magyarországot, a gazdasági növekedés a következő években alig fog nulla fölé emelkedni. A nyugat-európai kereslet csökken, ami gyengíti az exportország iparát. A szükséges beruházásokhoz pedig hiányoznak az elérhető hitelek. A lap megjegyezte azt is, hogy a forint esetleges leértékelése súlyos problémákat zúdítana azokra, akik külföldi valutában vettek fel hiteleket.
Kétségesnek tűnik, hogy már a hétvégi csúcs megmutatja a menekülés útját az ország számára. Meghatározó jelentőségű azonban az a kérdés, hogy Magyarország csupán az első láncszem azok közül a kelet-európai államok közül, amelyeknek a válság következtében egyenest pénzügyi létük miatt kell rettegniük.
„Magyarország a lehető legrosszabb helyzetben van” - véli Vladimir Gligorov, a WIIW pénzpiaci szakértője. Hacsak a nemzetközi pénzügyi krízis nem enyhül rövid időn belül, további rossz hírekre számít a térségből. Szerinte következőként Bulgária, Románia és Horvátország dőlhet ki a sorból.
