Dijsselbloem a Reuters hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor azt is leszögezte, arról még nem jutottak dűlőre, hogy az adósságterhek enyhítését bizonyos feltételek teljesülésétől tegyék-e függővé. Erről majd azután kezdenek egyeztetni a valutaövezet kormányai, ha Görögország sikeresen veszi a legutóbbi, immár harmadik nemzetközi mentőcsomag által előírt első felülvizsgálatot, amely a pénzügyi segély fejében megkövetelt reformok teljesülését vizsgálja.
Athén az év eleje óta követeli, hogy csökkentsék adósságterheit, bár a görög kormány ezt az idén a GDP 180 százalékát meghaladó államadósság egy részének leírásával szeretné elérni. Az eurózóna többi tagja - Athén legfőbb hitelezői - ugyanakkor azon az állásponton vannak, hogy a lényeges kérdés nem az adósság, hanem az adósságterhek mértéke.
Dijsselbloem mindazonáltal azt is megjegyezte, hogy ha a Nemzetközi Valutaalap úgy találja, hogy a 15 százalékos plafon is túl nagy terheket róna a görög gazdaságra, akkor "ez egyike azon kérdéseknek, amelyekről egyeztetni kell majd".
Görögország a tervek szerint nagyjából 86 milliárd euró hitelt kap az euróövezeti válságkezelő rendszer, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében, ez a harmadik hitelcsomag 2010 óta. Görögország GDP-je a hat éve tartó adósságválság alatt ötödével csökkent, a munkanélküliség pedig 25 százalékra nőtt.
MTI
