Az eljárást a vállalat korábbi részvényesei, a Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises Limited, a Man szigeti Yukos Universal Limited, valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum Limited kezdeményezte Oroszországgal szemben, s azt állították, hogy az orosz állam intézkedései kisajátítással értek fel, megsértve ezáltal az úgynevezett Energia Charta Egyezményt. A döntőbíróság közleménye szerint a három főből álló testület egyhangú döntéssel hozta meg hétfőn közzétett határozatát még július 18-án.
A több mint 1800 oldalt kitevő három ítélet tanúsága szerint a legjelentősebb kártérítést a Hulley Enterprisesnak kell Moszkvának kifizetnie. A Cipruson bejegyzett vállalat a 39 971 834 360 dolláros kártérítés mellett 3 388 197 dollár perköltség, továbbá 47 946 190 dollár ügyvédi költségre is számot tarthat Oroszországtól. A szintén ciprusi Veteran Petroleum 8 203 032 751 dollár kártérítésre jogosult, emellett pedig 695 327 dollár perköltséget és 9 839 533 dollár ügyvédi költséget fizettethet ki az oroszokkal. A harmadik felperes, a Man szigeti Yukos Universal 1 846 000 687 dollár kártérítés mellett 156 476 dollár perköltségre és 2 214 277 dollár ügyvédi költségre jogosult.
A Yukos 2003-ban megindult felszámolása során az orosz állam a stratégiai tulajdonos GML vagyonát kisajátította, és értékén alul a Rosznyeftynek adta tovább. A gibraltári székhelyű GML 2005-ben a hágai választottbírósághoz fordult: döntsön az Oroszország által is aláírt 1994-es Energia Charta Egyezmény alapján felvetett kártérítési igényének jogosságáról. A bíróság 2009-ben született döntése értelmében az orosz állam hiába függesztette fel az egyezmény alkalmazását, a felfüggesztés előtt kötött mind orosz, mind nemzetközi befektetéseket azt követően is megilleti az egyezmény alapján járó védelem.
A Hulley Enterprises, valamint a Yukos Universal a GML két leányvállalata, a Veteran Petroleum pedig a Yukos dolgozóinak nyugdíjalapja volt. A kiszabott 50 milliárd dolláros, átszámítva 11 477,55 milliárd forintnak megfelelő kártérítés Oroszország bruttó hazai termékének 2,5 százalékát jelenti.
Ezzel párhuzamosan a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága pedig csütörtökön ismerteti döntését arról, mekkora kártérítést kell fizessen az orosz állam amiért megsértette a cég magántulajdonhoz és jogorvoslathoz való jogát. Ennek tényét már 2011-ben kimondták a strasbourgi bírák, most már csak a kártérítés összegéről döntenek. Az ügyben a Jukosz jogi képviselői 81 milliárd euró kártérítési igényt fogalmaztak meg, ám mivel a bírák több pontban is elutasították a panaszukat, ennél várhatóan kisebb összegű kártérítést, strasbourgi zsargonban "jogos elégtételt" állapítanak majd meg.
MTI
