A közös tőkejuttatási kezdeményezést tavaly február végén indította el az EBRD, a Világbank-csoport és az Európai Beruházási Bank (EIB). Az akkor nyilvánosságra hozott, két évre szóló program alapján a három nemzetközi pénzintézet összesen 24,5 milliárd eurós válságkeretet hozott létre a közép-kelet-európai bankrendszerek stabilitásának és a térségi reálgazdaságok hitelellátásának fenntartására.
Az EBRD londoni székhelyén azonban szerdán bejelentették, hogy a 2009-2010-re hozzáférhető hitelkeret 27,1 milliárd euróra bővült, és ebből - az idei augusztus végi állapot szerint - 21,5 milliárd euró folyósításáról írtak alá szerződéseket. A tavaly összeállított közös csomaghoz a legnagyobb hozzájárulást az EIB adta, 11 milliárd euróval. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor.
Az EBRD szerdai londoni ismertetése szerint az EIB hozzájárulása 13,1 milliárd euróra emelkedett, és ebből a pénzintézet idén augusztus végéig 10,2 milliárd euró folyósítását hagyta jóvá. Az EBRD 2009-2010-re eredetileg 6 milliárd euróig terjedő összeget különített el a térségi pénzügyi szektornak, valamint a kis- és középvállalatoknak. Ez a szerdai bejelentés szerint 6,8 milliárd euróra emelkedett, és ebből augusztus végéig 4,9 milliárd euró kiutalásáról írtak alá egyezményeket.
A Világbank-csoport hozzájárulása 7,5 milliárd euró lett volna; ez a szerdai bejelentés szerint 7,2 milliárd euróra csökkent ugyan, de összességében a három nemzetközi pénzügyi szervezet közép-kelet-európai hitelezési válságkerete így is 10,5 százalékkal bővült. A világbanki hozzájárulásból idén augusztus végéig 6,4 milliárd euró folyósításáról születtek szerződések.
Az EBRD - növekvő vesztesége ellenére - tavaly 55 százalékkal 7,9 milliárd eurós eddigi rekordszintre növelte a tevékenységi országcsoportjának nyújtott finanszírozások teljes értékét. A kihelyezések zöme a pénzügyi szektornak jutott, mert a bank elsődleges célja volt a hitelezés fenntartásának elősegítése a válságidőszakban, elsősorban a kisvállalatok számára. Magyarország tavaly csaknem 570 millió euró finanszírozáshoz jutott az EBRD-től.
Az EBRD 2009 egészét 746 millió euró - tartalékolás után számolt - nettó veszteséggel zárta. Egy évvel korábban a bank 602 millió eurós nettó veszteséget jelentett; az volt az EBRD első veszteséges éve az 1998-as orosz fizetési válság óta. A működési területén végigsöprő pénzügyi-gazdasági válság miatt a bank jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján - ha megvalósult volna - a közép-európai EU-tagállamok az idei évtől gyakorlatilag már nem részesültek volna új finanszírozásban a pénzintézet részéről.
A londoni pénzintézet 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben visszafordítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt "drámaian növeli" tevékenységét a fejlettebb közép-európai országokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től már nem lesz szükségük EBRD-támogatásra.
E térség országai közül jelenleg egyedül Csehországban nem aktív a bank; itt 2007 vége óta nem indultak újabb EBRD-programok. A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD 50 százalékos tőkeemelést kért a részvényes országoktól; ezt a májusban Zágrábban tartott idei éves közgyűlésen jóvá is hagyták.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak, többet, mint amennyit 1991-es létrehozása óta eddig folyósított.
A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt elérheti a 150 milliárd eurót is az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban - közölték a tőkeemelés májusi jóváhagyása után a bank londoni központjában.
MTI/mfor.hu
