Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

A gazdasági reformok már a globális pénzügyi válság előtt elakadtak a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség legtöbb gazdaságában, és fennáll az a kockázat, hogy ezek az országok soha nem érik el a fejlett gazdaságok jövedelmi szintjét, ha az átalakulási folyamat nem kap új lendületet - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a pénzintézet működési területéről szerdán kiadott éves helyzetértékelésben.

A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2013) című elemzés szerint - amelyben az EBRD több más ország mellett Magyarország egyes átalakulási mutatóit is rontotta - a gazdasági reform azokban a térségi országokban is stagnál a 2000-es évek közepe óta, amelyek még messze járnak a piacgazdasági átalakulás befejezésétől.

Az EBRD hosszú távú előrejelzési modellje azt mutatja, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai és intézményi keretek között a termelékenység éves növekedési üteme térségi átlagban a következő tíz évben is mérsékelt, 2-4 százalék lesz, az utána következő évtizedben pedig még tovább lassul. A termelékenység e javulási üteme mellett a régióban csak a közép-európai és a balti országok érik el a 15 nyugati EU-tagállam átlagos fejenkénti jövedelmi szintjének 60 százalékát a következő húsz évben; az átalakuló régió legtöbb gazdasága még akkor is messze e jövedelmi szint alatt lesz - jósolja a szerdai EBRD-jelentés.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására több mint két évtizede alakult bank szerint az átalakulásban elért haladás szorosan összefügg az egyes térségi országok politikai rendszereivel: az EBRD működési területének demokratikusabb berendezkedésű országai előbbre tartanak a reformokban, mint a kevésbé demokratikusak.

A 2008-2009-es pénzügyi válság után azonban éppen a régió demokratikusabb országainak közvéleménye fordult szembe leginkább a piaci reformokkal, és ezt tükrözik az idei EBRD-jelentésben végrehajtott, különösen a közép- és kelet-európai térség EU-tagállamait érintő osztályzatrontások is - áll a bank elemzésében.

Erik Berglöf, az EBRD főközgazdásza a jelentést bemutató szerdai sajtótájékoztatón ebből a szempontból a "nyugtalanító" példák között említette Magyarországot is.

A fő átalakulási kategóriákra adott EBRD-osztályzati listán Magyarország továbbra is a bank működési térségének élmezőnyében jár, ugyanakkor az EBRD három területen rontotta a magyar részosztályzatokat. A vizsgált területeken - nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika - Magyarország az idei jelentésben a 3 plusztól a legjobbnak számító 4 pluszig terjedő osztályzati sávban van.

A bank a versenypolitikai részosztályzatot a 4-es sáv alá, 3 pluszra rontotta, az árliberalizáció, valamint a kereskedelmi és árfolyamrendszer osztályzatait pedig a tavalyi 4 pluszról 4-esre módosította. Az EBRD ezt - csakúgy, mint a Szlovákia esetében végrehajtott két osztályzatrontást - elsősorban az energiaipari és a biztosítási ágazatokban tapasztalható, növekvő kormányzati jelenléttel indokolta, ami a bank szerint kedvezőtlenül befolyásolhatja a hazai és a külföldi magánbefektetői szféra bizalmát.

Az EBRD működési területének gazdaságaiban végrehajtott idei osztályzatrontások általánosságban is jórészt az energia- és a közlekedési szektorban, valamint a nyugdíjbiztosítási rendszerekben alkalmazott "populista intézkedéseket", elsősorban az állami szerepvállalás erősödését jelzik - áll a bank szerdai jelentésében.

Az EBRD-jelentés kimutatja, hogy 2010 óta összesen 11 osztályzatrontás történt a tevékenységi régió egyes gazdaságainak esetében; ezek közül hat visszaminősítést Magyarország, Szlovákia és Szlovénia esetében hajtott végre a bank. A hat osztályzatrontás közül öt az idei átalakulási jelentésben szerepel, és az idei az első olyan év a kommunizmus összeomlása óta, amelyben a visszaminősítések száma meghaladta az osztályzatjavításokét az átalakuló térség egészében - hangsúlyozza az EBRD szerdán ismertetett jelentése.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.