A várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon maradt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata. A kamatfolyosó két széle sem változott: az egynapos jegybanki betét 5,25 százalékon áll, míg az egynapos fedezett hitel kamata 7,25 százalékon. A Monetáris Tanács sorozatban a harmadik alkalommal döntött a kamattartás mellett, azt követően, hogy februárban 25 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát.
A kamatdöntés háttere
A Monetáris Tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél elérése mellett. Jelenleg ellentétes irányú folyamatok irányítják az inflációs pályát – kezdte a kamatdöntést követő sajtótájékoztatót Varga Mihály jegybankelnök.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
A magas energia- és nyersanyagárak, illetve a globálisan emelkedő hosszú hozamok óvatosságra adnak okot. A másik oldalon viszont az erősebb forint, a védett üzemanyagárak és az árréskorlátozások kivezetésének elhalasztása mérséklik az inflációt
– tette hozzá Varga Mihály.
„A továbbiakban is adatvezérelten döntünk majd az alapkamat mértékéről. A beérkező adatok a mérsékeltebb inflációs kilátások irányába mutatnak. A tartósan alacsonyabb kockázati prémium (ami a választások óta a magyar eszközök felértékelődésével magyarázható – a szerk.) növelheti a Monetáris Tanács mozgásterét.
Az adatok szempontjából Varga kiemelte a júniusi Inflációs Jelentés szerepét, ami átfogóan értékeli majd a magyar gazdaság helyzetét.
„A világpiaci kőolaj- és gázárak továbbra is meghaladják az iráni konfliktus előtti szinteket és a nagyon magas volatilitás jellemző rájuk. A háború elhúzódása esetén az energiaárak magas szinten ragadása inflációs kockázatot jelent, különösen a jelentős energiaimporttal bíró gazdaságok (mint Magyarország – a szerk.) számára” – tette hozzá a jegybankelnök.
Aki szerint a Hormuzi-szoros körül kialakult helyzet a világpiaci nyersanyagárakra és az ellátási láncokra is jelentős nyomást gyakorol. Ez már látszik abban, hogy megszakadt a globális élelmiszerárak több hónapon át tartó csökkenésének folyamata.
„Egy még tovább húzódó konfliktus a feltörekvő piacokat súlyosabban érintheti, a Monetáris Tanács ezért szoros figyelemmel követi az eseményeket.” Ugyanakkor a magyar külső energiaegyenlegben (annak romlásában, a drágább energiaimport miatt – a szerk.) az iráni konfliktus hatásai még csak korlátozottan érezhetők.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy a külső kamatkondíciók szigorodhatnak. Az Európai Központi Banktól a piacok az irányadó ráta emelkedését árazzák, 2-3 kamatemelés is történhet. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed esetében az év végéig változatlan alapkamat várható.
Túl erős a forint
A jegybank legutóbbi, áprilisi ülése óta is folytatódott a forint országspecifikus erősödése. „Az erősebb forint mérsékli az áremelkedés ütemét, annak tartósságáról azonban meg kell győződnünk. Az erősebb devizaárfolyam az inflációs várakozások mérséklésében is kulcsfontosságú” – fogalmazott Varga.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
A lakosság inflációs várakozásai az év eleje óta mérséklődnek (7,2 százalékon áll most a mutató, míg az áprilisi tényadat 2,1 százalék volt – a szerk.). A vállalati inflációs várakozások ugyan magasabbra kerültek, de a dinamika továbbra is visszafogott.
Az Mfor a több elemző szerint is túl erős forintárfolyamról érdeklődött. „A jegybank természetesen nem elefántcsonttoronyban ül, mi is érzékeljük a piaci folyamatokat” – reagált Varga Mihály. Hozzátette, hogy az MNB által márciusban várt forintárfolyamhoz képest most 7 százalékkal erősebb forintot láthatunk (akkor az euró jegyzése a 400-as szint felé közeledett – a szerk.).
„A mostani ülésen is két forgatókönyvet tárgyaltunk meg” – tette hozzá a jegybankelnök. Varga Mihály egy későbbi kérdésre hozzátette, hogy valóban, a másik szcenárió a kamatcsökkentésről szólt.
„Bár a 11 tagú Monetáris Tanács többsége a kamattartásra voksolt, volt ezzel ellentétes szavazat is.”
2 százalékos GDP-növekedés?
Varga Mihály újságírói kérdésre kitért arra is, hogy a Magyar Péter miniszterelnök által az idei évre várt 2 százalékos, vagy enyhén a fölötti GDP-növekedésre mekkora esélyt lát.
„Ez nem esik messze a jegybank saját, 1,5 és 2 százalék közötti prognózisától. A vártnál jobb első negyedéves, éves alapon 1,7 százalékos gazdasági növekedést látva jó okunk van azt gondolni, hogy a végső, 2026-os GDP-szám ennek a toleranciasávnak a felső szélét érintheti”
– válaszolta a jegybank elnöke.
Majd az Mfor arról érdeklődött, hogy a GDP-bővülés elősegítése érdekében az MNB bevezethet-e növekedést ösztönző programokat (mint amilyen a 2013-ban elindított Növekedési Hitelprogram volt).
„A jegybank elsődleges mandátuma az árstabilitás elérése. Úgy látjuk, hogy a jelenlegi bizonytalan környezetben 2027 második felében érhetjük el tartósan a 3 százalékos inflációs célt. Addig nem fogadnék arra, hogy a jegybank ehhez hasonló gazdaságélénkítő programokat indítana”
– fogalmazott a jegybankelnök.
Állampapírpiac
A 10 éves magyar állampapírhozam az MNB legutóbbi, áprilisi ülése óta is csökkent, és már a lengyel hozamokkal van egy szinten (sőt, enyhén az alá is benézett). Magyarország kockázati megítélésének tartósságát az európai uniós forrásokkal és az euró bevezetésével kapcsolatos várakozások befolyásolják. Ez pedig növeli a monetáris politika mozgásterét.
Varga Mihály végül elmondta, hogy továbbra is a stabilitásorientált monetáris politikai megközelítést tartja indokoltnak. „Az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés fennmarad”
– zárta gondolatait a jegybankelnök.
