Az EKB 2012. július 3-án kapta meg a pénzügyi tranzakciós illeték tárgyában a sürgős konzultációra vonatkozó első felkérést. Az EKB 2012. július 5-én kapta meg a törvény módosított változatát, mely további változtatásokat iktatott be az MNB-re vonatkozó rendelkezésekbe. Az Országgyűlés alig két munkanappal később, 2012. július 9-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt - vázolja fel a frankfurti jegybank szakvéleménye. Ezzel szerintük nem valósult meg az az alapelv, mely szerint a törvény elfogadása előtt a megfelelő időben kell konzultálni, hogy még figyelembe lehessen venni az EKB véleményét.
"Ebben a vonatkozásban az EKB újfent nyomatékot ad azon álláspontjának, mely szerint a nemzeti hatóságok különleges sürgősség esetében sem mentesülnek az EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége, illetve az alól. A magyar kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, mely lehetővé tette volna az EKB-val való megfelelő konzultációt, illetőleg az EKB véleményének kellő megfontolását. Az EKB továbbá méltányolná, ha a minisztérium a jövőben eleget tenne az EKB-val való konzultációs kötelezettségének" - áll a dokumentumban.
Az európai jegybank a szabályozás tartalmi részéről szólva kiemeli, hogy az MNB elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása, ennek ellátásában a magyar hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a függetlenség elvét. "A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló új törvény azonban csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét. Először is bomlasztja a monetáris politikai átviteli mechanizmust az egynapos betétek és az MNB-kötvények – az illetékteher végső megosztásától függően – MNB és kereskedelmi bankok számára fennálló vonzerejének befolyásolása révén" - áll a véleményben.
Az EKB szerint a jegybank intézkedéseit monetáris politikai szerepkörének és nem eredmény-/költségértékeléseknek kell vezérelnie. Ekként az MNB – megbízatásának megfelelően – nem háríthatja át minden további nélkül a pénzügyi tranzakciós illeték terhét ügyfeleire, például a betéti kamatláb csökkentésével. Az MNB nem kereskedelmi jogalany és az ilyen döntéseket az árstabilitással kapcsolatos megfontolásoknak – úgy mint a piaci likviditás bővítése szükségességének – kell meghatároznia. Ezen túlmenően a pénzügyi tranzakciós illeték közvetetten befolyásolja a monetáris politika végrehajtását – pénzpiaci likviditásra gyakorolt feltehetően káros hatása révén, ami az árfolyamképzést is gátolhatja. Ez körülményesebbé teszi az MNB monetáris politikai célkitűzéseinek elérését is.
Emellett szerintük a pénzügyi tranzakciós illeték befolyásolja az MNB-nek az árstabilitás elsődleges célkitűzését legjobban szolgáló monetáris politikai eszközök szabad megválasztására vonatkozó képességét, mivel olyan költségmegfontolásokat állít be, melyek nem kapcsolódnak ezen eszközök eredeti kialakításához. Így az MNB szakpolitikai döntéseinek a tágabb gazdaságra való átvitelére a pénzügyi tranzakciós illeték nemléte esetén legmegfelelőbb monetáris politikai eszközök hatását az illeték kivetése jelentősen ronthatja.
Az EKB felhívta a figyelmet a magyar kormány előző, a pénzügyi szektor adóterhe ideiglenes emelésében megjelenő politikájának a pénzügyi szektor tőkefelhalmozására és a hitelek elérhetőségére gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaira. Az állandó pénzügyi tranzakciós illetéknek különösen a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénnyel való, más tagállamokkal nem harmonizált módon történt bevezetése torzulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is a következők révén: a tőke költségének növelése, mivel az adóterhet valószínűleg megosztják a pénzügyi szolgáltatások felhasználóival, az ügyleti költségek emelésével a pénzpiaci likviditás és a finanszírozáshoz való hozzájutás szűkítése, és adócsalásra és/vagy adókikerülésre ösztönzők keltése, melyek többek között átterelhetik a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba. Az EKB felhívja a magyar hatóságok figyelmét a pénzügyi tranzakciós adó harmonizálása terén uniós szinten a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelv iránti javaslat (a továbbiakban: a pénzügyi tranzakciós adóról szóló javaslat) révén folyó, előrehaladott jogalkotási munkára. Noha a jogalkotási munka folyamatban van, az EKB megítélése szerint ez a harmonizáció – különösen az adóalapból a KBER központi bankjaival folytatott tranzakciók kizárása – fontos, „a pénzügyi intézmények refinanszírozási lehetőségeire, valamint általánosságban a monetáris politikára gyakorolt kedvezőtlen hatás elkerülése”, valamint a gazdasági torzulások mérséklése érdekében.
Az EKB véleményének megjelenése után a forint gyengülésnek indult, percek alatt 289 fölé ugrott az euró jegyzése.
mfor.hu
