A szöveg szerint - amelyet várhatóan júliusban az EP plénuma is megvitat - az uniós szintű befektetések növelése olyan területeken, mint az energiaügy, a közlekedés, a kutatás, kedvezően hatna a versenyképességre, a tagországok közti szolidaritásra és a tagállamok fejlettségi szintjének egymáshoz közeledésére (a konvergenciára) is. A másfél évvel ezelőtt felállított különbizottság már tavaly kiadott első jelentésében állást foglalt az Európai Unión belüli gazdasági együttműködés fokozása mellett, kiemelve azt is, hogy a válság elleni fellépés miatt szükséges megszorítások nem mehetnek a szociális ellátórendszer és a közszolgáltatások rovására, és nem veszélyeztethetik a gazdasági fellendülést sem.
A mostani végleges jelentés ennél jóval tovább megy: úgy véli, hogy 2020 után a jelenleg alig több mint egy százalékról az uniós bruttó össztermék (GDP) 5-10 százalékára kellene emelni az éves EU-költségvetést. Az emelést a képviselők szerint részben új, saját forrásokból kellene finanszíroznia az EU-nak, például a pénzügyi tranzakciókat terhelő illetékből, vagy uniós (euróövezeti) közös kötvények kibocsátásából.
A jelentés - mások mellett Göncz Kinga (MSZP) kezdeményezésére - állást foglal valamennyi tagállam egyenlő kezelése mellett, valamint szót emel az euróövezeti és azon kívüli tagállamok koordinációjáért. Az ideiglenes bizottság 32 támogató és 9 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett szavazta meg Pervenche Beres jelentéstevő tervezetét.
MTI
