"A dolgok jól haladnak a franciák és a németek között, megpróbálunk egy szilárd kompromisszumot tető alá hozni, amely nem épülhet kétértelműségekre" - hangsúlyozta az I-télé hírtelevízióban Bernard Cazeneuve. Hozzátette: "Vannak nézeteltérések, bár nagyon sokat léptünk előre, maradtak még vitás kérdések, amelyekkel tegnap foglalkozott (Francois Hollande) köztársasági elnök és (Angela Merkel német) kancellár, és ma a 27-ek szintjén folytatják azokról a megbeszélést".
A két ország vezetője az uniós csúcsértekezlet előtti szerda esti párizsi egyeztetésükön jelezték, hogy mindketten a gazdasági és monetáris, majd később a politikai unió elmélyítését szeretnék.
"Mi franciák, német barátainkhoz hasonlóan nagyobb politikai integrációt szeretnénk, de azokat a gazdasági növekedés, a pénzügyi és a piaci szabályozás érdekében konkrét intézkedéseknek kell kísérniük" - hangsúlyozta a francia Európa-ügyi államtitkár.
Merkel szerdán megismételte, hogy a külön-külön felhalmozott adósság törlesztésére addig nem lehet közösen garanciát vállalni, amíg nem épülnek ki a közös ellenőrzés intézményei.
Charles Wyplosz, a genfi Nemzetközi Tanulmányok Intézetének szakértője szerint természetes, hogy a francia elnökváltást követően feszültté vált a viszony Párizs és Berlin között. "Nicolas Sarkozy a berlini vonalat követte, amelyet francia-német kompromisszumként mutatott be és egy nagyon kényelmes volt Merkelnek" - mondta a szakértő a Le Figaro című napilapnak adott interjúban. Hozzátetette: "Francois Hollande nem hajlandó erre a játékra. Új egyensúlyt kell találniuk. Nincs más választásuk, mint az egyetértés. De ez nem egy vacsora vagy egy csúcstalálkozó alatt, hanem több hét során fog kialakulni".
Az elemző szerint egyébként Hollande is besétált Merkel diplomáciai csapdájába, hiszen a Párizs által szorgalmazott gazdaságösztönzésre, a csúcs napirendjén szereplő 130 milliárd eurós csomag valójában egy régóta előkészített német javaslat Hollande megnyugtatására. A közös eurókötvények ötletének felkarolása Párizs részéről viszont előre vesztes csata volt, hiszen valójában arról a lehetetlen kérésről van szó, hogy a déli országok adósságait vállalja át Berlin. Ez pedig teljes ellentétben áll a politikai integráció elmélyítésének gondolatával - véli Wyplosz.
A Le Monde szerkesztőségi írása szerint "Berlinnek muszáj szolidaritási gesztust tennie, de Párizsnak nincs igaza, amikor annyira visszafogottnak mutatkozik az iránt, ami szükségszerűen együtt jár a szolidaritással: a közös költségvetési ellenőrzés". A kompromisszum megtalálása érdekében a mértékadó francia liberális lap úgy véli, hogy "ugyanakkora felelősség terheli Franciaországot, mint Németországot. Berlinnek és Párizsnak is kockázatot kell vállalnia a pusztító status quóból való kimozduláshoz".
MTI
