Varga Lászlóné, az APEH elnökhelyettese a hivatal szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: az adóhatóság az első három negyedévben 209 477 ellenőrzést végzett, 19 százalékkal többet, mint a tavalyi hasonló időszakban. Az ellenőrzések során feltárt nettó adókülönbözet 35 százalékkal, 375,942 milliárd forintra emelkedett. A jogerősen megállapított adóhiány 300,036 milliárd forint, több mint 41 százalékkal nagyobb az előző évinél.
Az adókülönbözet 83,2 százalékát (321,7 milliárd forint) az áfa, 8,9 százalékát (33,5 milliárd forint) az szja, 4,1 százalékát (15,4 milliárd forint) a társasági adó, 2,9 százalékát (10,9 milliárd forint) a járulékok területén, 0,9 százalékát (3,4 milliárd forint) pedig egyéb adónemekben állapították meg.
Továbbra is fókuszban a feketegazdaság
Az adóhatóság az ellenőrzési területen az idén is kiemelt figyelmet szentelt a feketegazdaság fehérítésének. Így folytatódtak a vagyonosodási vizsgálatok, továbbra is napirenden van az áfa-minimalizálók ellenőrzése, az újonnan alakuló vállalkozások preventív célú ellenőrzésével, valamint a jövedelem (nyereség) minimum alatt vallók ellenőrzésével pedig új feladatokat is kapott a hivatal.
Az elnökhelyettes hangsúlyozta: az adóhatóság feladata, hogy elősegítse, szükség esetén kikényszerítse az adózók jogkövetését. Úgy vélekedett, az APEH sikeresen teljesítette ezt a feladatát, amit az ellenőrzések eredménye is mutat.
Az áfa-minimalizálás, illetve a láncügyletek ellenőrzése során a tavalyi 87,6 milliárd forint után az idén szeptember végéig 117,3 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg jegyzőkönyvi szinten.
A társadalombiztosítási járulékoknál 70 620 ellenőrzés nyomán 10,9 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg a revizorok; a vizsgálatok száma 17 százalékkal, a megállapításoké öt százalékkal nőtt.
Milliárdok a vagyonosodási vizsgálatokból
A vagyonosodási vizsgálatokból szeptember végéig 5430 vizsgálatot fejezett be az adóhatóság, amelyek során 19,560 milliárd forint jogerős adókülönbözetet tárt fel. A megállapítással zárult ellenőrzésekre jutó átlagos nettó adókülönbözet 9,023 millió forintra nőtt. További 4975 vizsgálat is folyamatban van, ezek kapcsán 30,903 milliárd forint adóhiányt tártak fel, de ez még nem jogerős.
Az adóhatóságnak az idei évtől a jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 20 százalékát ki kell választania 90 napon belül kockázati elemzéssel ellenőrzésre. Az APEH a 20 775 újonnan alakult vállalkozás közel egyharmadánál - 6761 cégnél - indította meg szeptember végéig az ellenőrzést, közülük 6127 vállalkozásét be is fejezte. A cégek mintegy nyolc százalékánál hiúsult meg az ellenőrzés, például mert az adózó nem volt fellelhető.
Célkeresztben a távol-keleti áruk
Évek óta kiemelten ellenőrzi az APEH a távol-keleti árukat is. Hajdú Miklósné elmondta: szeptember végéig 3831 vizsgálatot végeztek, ezek 36,6 százaléka zárult megállapítással. Üzletbezárásra 192 esetben került sor, a várható mulasztási bírság meghaladja a 210 millió forintot.
A társhatóságokkal közösen nemrég végzett "szüreti" ellenőrzés során 100 településen 741 vizsgálatot végeztek, ami kiterjedt az üzletekre és vendéglátó egységekre is. Az értékesítés bizonylatolásával 584 esetből 222-ben gond volt, 151-nél egyáltalán nem volt bizonylat. Szabálytalan foglalkoztatást az ellenőrzések 30 százalékában találtak, ami Hajdú Miklósné szerint nem rossz arány, a fehéredést mutatja. A szankciók: 69 millió forint mulasztási bírság, 42 üzletbezárás, 20 esetben a tevékenység felfüggesztése.
A tájékoztatón bejelentették: központi ellenőrzési adattárházat alakítanak ki, amely egyebek mellett tartalmazza a bevallási, ellenőrzési, folyószámla és törzsadatokat, valamint az uniótól és a VPOP-tól kapott információkat is, ami lehetőséget nyújt az egyes adózók részletes kockázatelemzésére, a csalási formák modellezésére, felderítésére, az adózók osztályba sorolására. Mindez a várakozások szerint segíti az ellenőrzésre való célirányos kiválasztást, gyors intézkedéseket tesz lehetővé, és növeli a költségvetési bevételeket.
