A Fidesz július elején törvényjavaslatot terjesztett be, amely értelmében csökkenne az üzemanyagok, az alapvető élelmiszerek, valamint a távhő fogyasztói ára.
Az ellenzéki elképzelés szerint a lépés már csak azért is megvalósítható, mert az államnak az elmúlt időben tízmilliárd forintos nagyságrendű többletbevételei keletkeztek az áremelkedés miatt, vagyis a költségvetésnek van mozgástere az adócsökkentésre.
Mást gondol a pénzügyi tárca, mint az agrár?
A kormány a javaslatokat már másnap elutasította, arra hivatkozva, hogy azok olyan bevételkiesést okoznának a költségvetésnek, amely miatt vissza kellene fogni a szociális kiadásokat, vagy a deficitet kellene növelni. Veres János számításai szerint mintegy 320 milliárd forint adókiesést eredményeznének a Fidesz javaslatai, ugyanis az élelmiszerek húsz százalékos áfájának öt százalékos tartományba sorolása 260 milliárd forintba kerülne éves szinten. A távhő adójának mérséklése 26 milliárdot tenne ki, míg az üzemanyagáré 33,4 milliárd forintot. A miniszter érvei hatottak a parlamenti bizottságokban is, így még mielőtt szavazásra kerülhetett volna sor, elhalt a felvetés.
Úgy tűnt, hogy Veress János elutasításával az ügy nyugvópontra jutott, ám a napokban Gráf János egy nyilatkozatában megpendítette a liszt és a tőkehús áfája mérséklésének lehetőségét. A szocialista politikus szerint a pénzügyminiszter által hangoztatott 260 milliárd forint helyett csak ennek töredéke lenne a költségvetés bevételkiesése az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével.
Az agrártárca vezetője végül azonban mégis visszakozott, miután találkozott a pénzügyminiszterrel. Pedig eközben az ellenzéki párt már kijelölte Font Sándort arra a feladatra, hogy egy találkozón vitassa meg az áfa csökkentési lehetőségeket.
Az MSZP a kormány támogatásával már kidolgozta azt a javaslatot, amely valódi megoldást jelent a távfűtéses lakásokban élők számára, tudatta a napokban közleményben Kékesi Tibor, az MSZP képviselője. Ezzel reagált László Tamás fideszes képviselő kritikájára, amely szerint a kisebbségi kormány éppen az ellenkezőjét teszi annak, amit kellene.
Több szakértő úgy véli, hogy hiába hoz fel Veres János közgazdasági érveket ebben a témában, a kérdés teljes mértékben politikai jellegű. Ennek alátámasztására érv, hogy a kormány 2006-ban, a választások előtt minden gond nélkül csökkentette az áfakulcsot, és akkor nem merült fel, hogy ez jelentős bevételkiesést okozna az államkasszának. (Igaz, részben az akkori lépések következménye volt a költségvetés rekordmértékű hiánya, ami a gazdasági megszorításokat kikényszerítette - szerk.)
A kormány által most hangoztatott érvek és a korábbi lépései közötti ellentmondást a Fidesz kommunikációja ki is használja. Az ellenzéki párt ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy 2001-ben a polgári kormány az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentését választotta a hirtelen világpiaci áremelkedés hatásának mérséklésére.
Az áfa- és adócsökkentés ellenzői előveszik azt az érvet is, hogy az Európai Unió szabályai nem teszik lehetővé a mérséklést. A közösség normái szerint ugyanis a tagállamok kétféle kulcsot alkalmazhatnak: egy kedvezményes kulcsot és - minden más termékre - egy egységes kulcsot. Utóbbi nálunk húsz százalék. Igaz, ilyenkor soha nem esik szó a kivételekről: például a briteknek a gyermekruházati cikkekre engedélyezték a nullás áfakulcsot.
Az agrárlobbi az áfacsökkentés mellettA hétvégén egyébként újabb fejezettel bővült a történet: a Baromfi Terméktanács fizetett hirdetésben foglalt állást az élelmiszerek áfájának húszról öt százalékra csökkentése mellett. Ebből arra lehet következtetni, hogy az agrárszakmai szervezetek így kívánják ismét fellendíteni a csökkenő élelmiszerfogyasztást.
Menedzsment Fórum
