A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamat szintjét, ez megfelelt a többségi elemzői várakozásoknak.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a Monetáris Tanács kamattartási döntése nem okozott meglepetést a piacon. Annak ellenére, hogy a piacok beárazták a kamatvágást, az európai adósságproblémák miatt ezt nem lehetett megtenni - mondta. A jegybanki alapkamat csökkentéséhez az ország kockázati megítélésének javulása, valamint az infláció tartós kordában tartása szükséges - mutatott rá. A hosszabb távú kilátások közül kiemelte az elemző az IMF-megállapodást, amely garancia lehet az előbbi két feltétel megvalósulására is.
Árokszállási Zoltán elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a Monetáris Tanács még az IMF-megállapodás előtt, de arra tekintettel megkezdi a kamatvágást - ezt októberre valószínűsíti az elemző. Véleménye szerint az év végén 6,25 százalékon állhat az MNB alapkamata.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője arra mutatott rá, hogy a reálgazdasági folyamatok - GDP, fogyasztás, beruházások - alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, a jelenlevő stabilitási és inflációs kockázatok viszont nem adnak lehetőséget kamatcsökkentésre.
Az elmúlt hetekben ugyan egyes tanácstagok arra utaltak, hogy az IMF-tárgyalások megkezdése lehetőséget adhat kamatcsökkentésre, azonban erre inkább a tárgyalások sikeres lezárulása esetén számítunk - folytatta a senior elemző. Az elmúlt hetekben meredeken csökkentek az állampapírhozamok és a csődkockázati felárak, részben az előbbi nyilatkozatok és az IMF-tárgyalások megkezdésének hatására, azonban ezen piaci folyamatok hátterében nagyobbrészt nemzetközi piaci folyamatok állhattak.
Az elmúlt hetekben az EKB, a kínai, a brazil, a dél-koreai és a dél-afrikai jegybank is csökkentette irányadó kamatlábát, miközben a biztonságosnak tartott európai államok rövid lejáratú állampapírhozamai negatív tartományba süllyedtek. Amennyiben a magyar kockázati felárat változatlannak tekintjük, az előbbi tényezők miatt a kockázati felár szűkítése nélkül is lehetséges lenne a kamatcsökkentés.
A jegybank azonban már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy kamatcsökkentésre csak akkor kerülhet sor, ha Magyarország kockázati megítélése tartósan és nagymértékben javul, illetve az inflációs kockázatok is tartósan és jelentősen mérséklődnek. E piaci folyamatok tartóssága egyelőre nem jósolható meg. Továbbra is arra lehet számítani, hogy a 3 százalékos inflációs cél 2014 elejére elérhetővé válik, ezért az IMF-tárgyalások lezárását követően elkezdődhet a kamatcsökkentési sorozat. Suppan Gergely az év végére 6,5 százalékos alapkamatra számít, amely szerinte a jövő év végére fokozatosan 6 százalékra csökkenhet.
MTI
