A Barclays elemzői csütörtökön ismertetett helyzetértékelésükben közölték: megítélésük szerint most nagyobb a valószínűsége a "Grexitnek", vagyis Görögország távozásának az euróövezetből, mint 2012-ben, az akkori görög adósságválság mélypontján, mivel a görög kormány és a többi valutauniós ország nézetei alapvetően eltérnek számos kérdésben. A ház számításai szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta - az EU és az IMF előző görög segélyprogramjában megfogalmazott 120 százalék helyett - még 2020-ban is 170 százalék környékén jár majd, és 2030-ban sem lesz kevesebb 135 százaléknál.
Becslésük szerint a GDP-arányos görög államadósság-ráta még akkor is 150 százalék felett lenne 2020-ban, ha Görögország hivatalos hitelezői 20 évi moratóriumot hirdetnének a velük szemben fennálló görög államadósság kamattörlesztési kötelezettségeire. A ház szerint Görögország kényszerű távozását az euróövezetből okozhatja "likviditási baleset", vagyis az, ha a már most is ütemes betétkivonás a bankok elleni betétesi rohammá fajul. Ebben az esetben a görög kormánynak minden bizonnyal valamilyen formájú tőkekorlátozást kellene bevezetnie.
A Barclays elemzői azt sem zárják ki, hogy ha továbbra sem sikerül megegyezésre jutni a görög kormánnyal, akkor a Eurogroup dönt úgy, hogy kizárja Görögországot. Erre ugyan jelenleg nincsenek kidolgozott jogi formulák, de "ez a helyzet megváltozhat". Ha Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, az ezzel járó görög törlesztési csőd közvetlen költségei "kezelhetőnek tűnnek". A ház adatai szerint az euróövezeti kormányok kitettsége a görög szuverén adósságnak hozzávetőleg 330 milliárd euró.
A Barclays elemzői szerint az a veszély sem fenyegetne - 2012-vel ellentétben -, hogy az esetleges görög távozás nyomán az egész euróövezet szétesne, mivel azóta számos pénzügyi "tűzfal" épült ki a járványhatások megfékezésére. Mégis, a Grexit alapvetően megváltoztatná a valutaunió jellegét, mivel kiderülne, hogy lehetséges a távozás az euróövezetből, és ez a precedens problémákat okozhat, ha egy újabb euróövezeti ország kerül pénzügyi vagy költségvetési bajba - hangsúlyozzák csütörtöki helyzetértékelésükben a Barclays elemzői.
A Capital Economics csütörtöki tanulmánya szerint ha a jövő héten nem sikerül egyezségre jutni a hivatalos hitelezőkkel, a görög kormány számára lenne még néhány lehetőség az azonnali katasztrófa elkerülésére. A közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat folyósíthatja például fizetési ígérvények formájában, és az ezzel felszabaduló készpénzt használhatja adósságkötelezettségeinek törlesztésére. A ház szerint azonban ez gazdasági káoszhoz vezethet, ha a közalkalmazottak nem hisznek e váltószerű ígérvények teljesítésében, és megtagadják a munkát, vagy éppen zavargások törnek ki.
Ha a lakosság el is fogadná ezeket az ígérvényeket pénzhelyettesítőként, ezt a módszert akkor is csak igen rövid ideig lehetne alkalmazni, mivel akik így kapják jövedelmüket, hamarosan adójukat is csak ezekkel tudnák befizetni. Mivel a görög kormány külföldi hitelezői ilyen ígérvényeket nem fogadnának el törlesztés gyanánt, ez a módszer törlesztési csődhöz vezetne - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint mindemellett ez olyan párhuzamos valuta bevezetését is jelentené, amelynek értékét a piac kevesebbre tartaná a "normál" euróénál, és ez már gyakorlatilag egyet jelentene Görögország euróövezeti tagságának megszűnésével.
Ráadásul a görög kormány tőkekorlátozások bevezetésére is kényszerülhet, de ezzel a módszerrel sem garantálható a görög bankrendszer megmentése. Ezt mutatja a ciprusi példa, ahol a 2013-ban bevezetett tőkekorlátozások megállították ugyan a betétmenekítést, és a korlátozásokat éppen a múlt héten sikerült is feloldani, ám a korábban kimenekített betétek nem tértek vissza a ciprusi bankrendszerbe, amely továbbra is külső pénzügyi segítségre szorul. Mindezek alapján az a veszély fenyeget, hogy a görög gazdaság felszínen tartását célzó bármilyen sürgősségi intézkedés éppen olyan folyamatokat hozna mozgásba, amelyek végső soron kiterelnék Görögországot az euróövezetből. Ezt a lehetőséget a görög csődkockázat piaci mérőszámai is egyre markánsabban jelzik.
Az S&P Capital IQ kimutatása szerint a görög szuverén CDS-tranzakciók - az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek - középárfolyama meredek, 150 pontos emelkedéssel 2160 bázispont közelében mozgott a csütörtöki londoni zárásban az irányadó ötéves kötvénylejáratra. A csütörtökre kialakult árazás alapján egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves görög államkötvényre jelenleg csaknem 2,2 millió eurós középárfolyamon kínálnak CDS-kontraktusokat a londoni piacon. Ez 150 ezer eurós drágulás egyetlen kereskedési nap alatt.
Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint Görögország jelenlegi szuverén CDS-árfolyama azt jelzi, hogy a piac 83 százalék körüli halmozott távlati valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd bekövetkeztét.
MTI
