- Az utóbbi hetekben Magyarország a világsajtó szalagcímeiben szerepelt. Ön mit gondol hazánk kilátásairól?
- Érdekes helyzetben van Magyarország, ugyanis az önök kormánya olyan döntéseket hozott, amikkel magára haragította a nemzetközi szervezeteket, ez pedig feszültséget okozott. Egyébként is vannak feszültségek a közép-kelet-európai régióban az európai adósságválság miatt, de ehhez jön még hozzá egy speciális magyar probléma. Éppen a fentiek miatt a magyar gazdaság kilátásai jelenleg legalább annyira függnek a politikai döntésektől, mint a gazdasági ciklusoktól. Magyarország sorsa elsősorban azon fog múlni, milyen döntéseket hoznak a politikusok, azokkal tudják-e enyhíteni az országra nehezedő nyomást, vagy éppen ellenkezőleg folytatódik az utóbbi hónapok negatív tendenciája. Összességében azt gondolom, hogy vannak kihívások az ország előtt, de ezeket kezelni lehet, hiszen a reálgazdaság számai nem olyan rosszak, mint amilyennek látszanak, elég csak a jelentős többletre gondolni a kereskedelmi mérlegben.
- A magyar államcsőd reális veszély lehet?
- Ez a politikai úttól függhet. Ha azt látjuk, hogy a kormány lépései elfogadhatóbbak a nemzetközi szervezetek számára, akkor nagyjából tíz százalék esélyt adok egy államcsődre.
- Megmenekülhet az ország egy újabb IMF-megállapodás nélkül?
- Az attól függ, mit értünk megmenekülés alatt. A világtörténelem során sok ország jelentett már csődöt, ez a megoldás rövidtávon fájdalmas ugyan, de hosszabb távon vissza lehet csalogatni a befektetőket, a külföldi tőkét az országba. Ezzel most nem azt akarom tanácsolni, hogy Magyarország jelentsen csődöt. Az államok általában akkor szoktak csődbe menni, ha rövidtávon nem tudják fizetni kötelezettségeiket, ilyesmi helyzetben van most Görögország. Ha viszont a csőd elkerülhető például megszorításokkal, akkor minden ország dönthet a két lehetőség között, ez a döntés Magyarország számára is adott.
- Mit kérhet tőlünk az IMF vagy az EU egy újabb hitelcsomagért cserébe? Megszorításokat? Strukturális reformokat?
- Ez egy nagyon összetett kérdés. Éppen kedden döntött az Európai Bizottság arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen három ügy miatt. Tehát ők tulajdonképpen már elárulták, mit kérnek cserébe: azt, hogy ezekben a kérdésekben a magyar jogszabályok feleljenek meg az európai gyakorlatnak. Ez a kiindulópont, most a magyar kormánynál van a labda, hogy elfogadja-e ezeket a kifogásokat, vagy továbbra is szembe megy az európai döntéshozókkal. Természetesen az IMF valószínűleg strukturális reformokat is feltételül fog majd szabni a tárgyalásokon.
- Tegyük fel, hogy a jelenlegi helyzetben Ön Magyarország miniszterelnöke. Mik lennének az első lépései a megválasztása után?
- Elsőként megpróbálnám meggyőzni a nemzetközi közvéleményt, hogy a megfelelő irányba halad az ország, ezzel biztosítani lehetne a finanszírozást. A legfontosabb, hogy a bizalmi deficitet csökkenteném minél előbb.
- Milyennek látja a forint kilátásait egy új IMF-hitellel illetve anélkül?
- Ha a kormány meg tudja győzni a nemzetközi szervezeteket és sikerül megállapodnia egy újabb hitelcsomagról, akkor nagyjából tíz százalékos gyengülést tartok még elképzelhetőnek 350-360-ig az euróval szemben. IMF-hitel nélkül jelentősen nőne egy államcsőd esélye, arra a forgatókönyvre nézve nehéz konkrét számokat mondani, meddig eshetne a forint.
- Mire számíthatunk az exportpiacainkon? Hogy látja Európa kilátásait?
- A recesszió már a tavalyi negyedik negyedévben elkezdődhetett Európában, most úgy tűnik, hogy az elmúlt időszak megszorításai és az exportpiacokon tapasztalható keresletcsökkenés 2012 első felében recesszióban tartja majd a gazdaságot, majd a harmadik és a negyedik negyedévben talán kicsit visszapattanhat. Összességében az idei évre stagnálást várunk Európa egészére nézve. Magyarország számára további lefelé mutató kockázatot jelent az, hogy a gazdaság már az elmúlt években is gyengén teljesített.
- Mi lehet az eurózóna - elsősorban Görögország - jövője?
- Ez egy nagyon jó kérdés. Összességében azt gondoljuk, hogy az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi intézkedéseivel tartani tudja a helyzetet. Ugyanakkor továbbra is sok a nyitott kérdés, melyek közül az egyik legfontosabb éppen az, hogyan fog megtörténni a görög adósság átstrukturálása, most úgy látszik, hogy az eddigi tervekhez képest több pénzre lesz szüksége az országnak. Hosszabb távon az egyik megoldás, hogy az EKB is beindítsa a pénzjegynyomdát, akárcsak a Fed vagy a Bank of England, vagyis Európában is eljöhet a mennyiségi lazítás időszaka. A valószínűbb forgatókönyv azonban az, hogy ebbe a németek nem mennek bele, még szigorúbb fiskális szabályokat fognak szorgalmazni.
- Megoldhatja a kontinens jelenlegi problémáját egy fiskális unióval?
- Szerintem a valódi fiskális unióra kevés az esély, hiszen ez nem lenne túl népszerű intézkedés a politikusok egy része számára. Szigorúbb szabályok elképzelhetőek, de egy tényleges fiskális unió szerintem nem lesz.
Beke Károly
mfor.hu
