A hitelválság miatt egyre több ország dönt úgy, hogy államilag avatkozik be a bankok megmentése érdekében. A mentőakciók nagy része hitelt nyújt a pénzügyi cégeknek, illetve feltőkésíti azokat. Nagy-Britannia után Németország és Franciaország is elfogadta a maga csomagját, állítólag a spanyol kormány is hasonlón töri a fejét.
A német bankok megsegítésére hivatott mentőcsomagot Angela Merkel kancellár ismertette hétfő délután a nyilvánosság előtt. A kancellár rendkívüli sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a csomag a pénzügyi rendszer stabilizálását, a bankokkal szembeni bizalom helyreállítását és elsődlegesen az állampolgárok, nem pedig a bankok érdekeit szolgálja. Utalt arra is, hogy a vállalt kötelezettségek miatt nem teljesíthetők a költségvetés szanálására tett korábbi ígéretek.
A hétfőn elfogadott csomag két fő részből áll. A kormány, illetve az állam 400 milliárd euró értékben garanciát vállal a bankközi hitelekre, további 70 milliárd értékben pedig közvetlen pénzügyi támogatást nyújthat az arra rászorult bankoknak, illetve biztosító társaságoknak. Szükség esetén Peer Steinbrück pénzügyminiszter szerint még további 10 milliárd euró rendelkezésre áll. Ugyancsak a pénzügyminiszter közölte, hogy mindezen túlmenően 20 milliárd euró a garanciavállalás biztosítását szolgálja, így a mentőcsomag összesen 500 milliárd eurót tesz ki.
Merkel kancellár - aki a kormány nevében a múlt héten teljes körű garanciát vállalt a magánszemélyek megtakarításaira - hangsúlyozta: a kialakult helyzetben az államnak vállalnia kellett a mentőcsomagból fakadó kötelezettségeket. A csomagot egy új pénzügyi rendszer első építőkövének nevezte. Szavai szerint az első követnie kell a másodiknak is, s ezzel kapcsolatban az új nemzetközi pénzpiaci szabályozások elengedhetetlen szükségességére és a nagyobb pénzpiaci átláthatóságra utalt. A 400 milliárdos hitelgarancián túl a kormány 70 milliárd eurót irányzott elő azoknak a bankoknak a közvetlen pénzügyi megsegítésére, amelyek az elkövetkező időszakban súlyos pénzügyi-likviditási helyzetbe, s ezáltal egyfajta csődhelyzetbe kerülnének. A szigorú feltételekhez kötött közvetlen pénzügyi injekció, azaz a sajátos feltőkésítés ellenében a kormány az érintett pénzintézeteknél egyfajta tulajdoni részesedéshez - részvénycsomaghoz jut -, ez később visszavásárolható. Az állam beleszólási lehetőségei mindenképp megnövekednek az adott pénzintézet esetében, s így például csökkenthetők a menedzseri fizetések is. Mindezt a kancellár is megerősítette, hangsúlyozva: az érintett bankoknak vállalniuk kell saját felelősségüket.
A kormány által elfogadott tervezet hivatalos szándék szerint már a hét első felében a német parlament elé kerül, s annak támogatása várható. Az ellenzéki pártok ugyanis már előzetesen jelezték, hogy - fenntartásai ellenére - a rendkívüli helyzet miatt nem támaszt akadályt a mentőprogram elfogadása elé. A parlamenti jóváhagyási eljárás a hét végéig minden bizonnyal lezárul, majd ezt követően az államfő, Horst Köhler aláírásával az törvényerőre emelkedik. Támogatást, s közvetlen részvétel ígért a pénzügyi mentőcsomagban a német tartományok többsége is. Részvételük értesülések szerint mintegy egyharmadot tesz ki.
Rendkívüli sajtókonferenciáján Merkel kancellár is megerősítette, hogy a mentőcsomagban vállalt kormányzati kötelezettségek miatt az államháztartás 2011-ig történő, teljes szanálására korábban tett ígéret nem tartható. Azaz nem biztosítható, hogy 2011-re a bevételi, illetve a kiadási oldalon teljesen kiegyensúlyozott, új adósságok nélküli költségvetés jöjjön létre. Merkel ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a beruházások, illetve a szociális ráfordítások előirányzatai változatlanok maradnak. A kancellár közvetve megerősítette azokat a korábbi értesüléseket is, amelyek szerint a jövő évre előirányzott gazdaságnövekedési célkitűzéseket erőteljesen lefelé módosítják.
A francia állam 320 milliárd euróig nyújt "normál piaci áron fizetős" garanciát a bankközi hitelekre és 40 milliárd eurót szán a nehézségbe jutott bankok feltőkésítésére - jelentette be hétfőn a rendkívüli kormányülést követően Nicolas Sarkozy államfő.
A francia elnök szerint jelenleg a legfontosabb a bankközi hitelek piacának újraindítása, ugyanis a bankoknak nincs likviditása tevékenységeik folytatásához, s ezért meg kellett teremteni annak a feltételeit, hogy a pénz újra elkezdjen mozogni. A bankágazat finanszírozásához a francia állam egy külön szervezetet is létrehoz.
