4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Portfolio.hu konferenciájára meghívott bankárok többsége szerint a lakossági szektorban elhalasztott hitelkeresletnek, valamint a vállalati szektorban a jegybank növekedési hitelprogramjának köszönhetően elindulhat a hitelezés felfutása Magyarországon.

Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a lakosság elhalasztott hitelkereslete, illetve a vállalatok esetében a jegybank növekedési hitelprogramja emelheti a vállalatok banki kölcsönök iránti igényét.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója úgy vélte: hitelezési fordulat következhet be, de ez magával hozza azt is, hogy a piacon a nagybankok, a kis- és középbankok és a takarékszövetkezetek részaránya a hitelezésben átrendeződik, a kis- és középbankok és a takarékszövetkezetek szerepe erősödni fog. A megszólalók közül egyedül Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója gondolta úgy, hogy a hitelezés beindulása csak hosszabb távon várható, az idén nem lát reális fordulatot a banki hitelnyújtásban.

Nagy Márton szerint a vállalati szektorban gyorsan bekövetkezhet a hitelezési fordulat, kérdés, ez mennyire lesz tartós. Kiemelte: a nagybankok, a kis- és középbanki szektor, illetve a takarékszövetkezetek másképpen viselkednek a hitelezés szempontjából. Emlékeztetett: 2008 után a nagybankok mintegy 30 százalékkal csökkentették a vállalati hitelállományukat, a kis- és középbankok vállalatoknak adott hitelállománya megduplázódott, a takarékszövetkezetek 20 százalékkal növelték a vállalkozásoknak adott kölcsöneiket. Elmondta: a kis- és középbankoknál 15, a takarékszövetkezeteknél 5 százalékkal nő évről évre a vállalati hitelállomány, míg a nagybankok visszafogják a vállalati hitelnyújtást. Aláhúzta: a nagybankok hitelezési hajlandósága rövid távon nem fog javulni, a takarékbanki szektor hosszú távon tudja csak jelentősen növelni hitelezői szerepét.

Vojnits Tamás, a TakarékBank igazgatósági elnöke kifejtette: a hitelezés évek óta zsugorodik, így innen csak pozitív fordulat történhet, elhalasztott kereslet tapasztalható a lakossági ügyfélkörben is, de ott hosszabb időre van szükség, a következő évek hitelezése a kis- és középvállalati szektorról szól majd. Kiemelte: a takarékszövetkezeteknél likviditási oldalon rendelkezésre állnak a feltételek, megvannak a források, a tőke is megvan, illetve meglesz, a többi a hatékonyság és a szervezettség javításán múlik. Vojnits Tamás hozzátette: egy esetleges átrendeződés során nehéz lesz külföldi bankot eladni a következő években, sok hatékonysági tartalék van a magyar bankszektorban.

Nagy Márton elmondta: a bankpiac jövőbeni konszolidációja két lépésben zajlik majd le. Az első lépcsőben a piaci szereplők száma változatlan marad, de a piaci erejük módosul egymáshoz képest, átrendeződik a bankpiac, még nincsenek sem ki-, sem belépő pénzintézetek. Rámutatott: nehéz jelenleg meghatározni egy-egy bank értékét, és kérdés az is, mennyi forrás van még a bankrendszerben. A második lépésben a piaci szereplők száma is megváltozik, napjainkban sok szereplő van jelen, közép- vagy hosszú távon lehetnek új, vagy régi-új szereplők. Heinz Wiedner kiemelte: még egy profitábilis banknak is nehéz 15 százalékos megtérülést felmutatni, ebben a piaci környezetben ez nem lehetséges.

Gyuris Dániel hozzátette: addig nem lehet beárazni egy-egy bankot, amíg a szabályozási környezet nem kiszámítható. Kiemelte: kétszintű lesz a változás, az anyabanki szintű döntések is érinthetik az itteni bankpiaci szereplőket, másrészt lehetnek specializálódó, profilváltó hitelintézetek is. Nagy Márton úgy vélte: a jegybank növekedési hitelprogramjában már 1000-1500 milliárd forint szép eredmény lenne a második szakaszban. Fontos a bankok hozzáállása is, az első szakaszban nagyon együttműködőek voltak, ez várható a második szakaszban is - fűzte hozzá. Rámutatott: a garanciaszervezetek jelenléte is fontos, az első szakaszban a folyósított hitelek 10 százalékához nyújtottak fedezetet, még jelentős kihasználatlan potenciál van a garanciaszervezetekben. Hozzátette: harmadrészt a kis- és közepes vállalatok hozzáállásán is múlik a hitelezés felfutása, sokan "még nem eszméltek", mekkora lehetőség van a jegybanki hitelprogramban.

Heinz Wiedner úgy vélte: jó gondolat az MNB növekedési hitelprogramja a hitelezés beindítására, a második szakasz több időt hagy a vállalatoknak a beruházási döntések előkészítésére, mint az első kör, sok vállalatnak a 2,5 százalékos kamatszint nagyon vonzó. Gyuris Dániel úgy vélte: 2014 után lesz érdemi beruházási fordulat, mivel az uniós forrásokból 2014 végéig nagyobb összegű lehívható forrás nem várható, és később az állami fejlesztési programok is jelentős hatással lehetnek a vállalkozások hiteligényére.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!