A kabinet 29 pontos gazdasági akciótervének ismertetésekor a kormányfő kijelentette: a nemzeti együttműködés rendszerének felépítésében a siker fontos feltétele, hogy a kormány nemcsak látja, hanem megpróbálja ki is mondani az igazságot. Kiemelte: a kormány talpra állítja a gazdaságot, újra lesz Magyarországon szociális biztonság, helyreállítják a demokratikus normákat, "újra mind a tízmillió magyarnak jó lesz majd magyarnak lennie".
Az új gazdasági rendszerhez új adórendszer kell, a kívánatos a miniszterelnök szerint az, ha nem az előzőt toldozgatják-foldozgatják, hanem új alapokra helyezik azt. A jelenlegi adózási szabályok kapcsán számtalan probléma adódik, vélte Orbán Viktor, mivel az bizalmatlanságra és spekulációra épült. Nem büntető adózás kell, hanem olyan, ami motivál, vélte a kormányfő. Az a rendszer rossz, mely teljesíthetetlen dolgokat követelt, ezzel rákényszeríti a vállalkozásokat és az embereket, hogy próbáljanak meg kibújni alóla. A miniszterelnök a jelenlegi rendszer hibájának felrótta azt is, hogy nem versenyképes az adórendszerünk, ennek is betudható, hogy a régiós országok gazdasági fejlődése mögött elmaradt Magyarországé.
Családi adó, egykulcsos szjaA versenyképes országok egykulcsos személyi jövedelemadót alkalmaznak, szögezte le a miniszterelnök. Éppen ezért a kormány két év alatt egykulcsos családi adórendszert vezetne be - mondta Orbán Viktor kedden a parlamentben. Ezzel egyidejűleg - két év alatt - kivezetik az adójóváírás intézményét.
A kormány javasolja azt is, hogy legyen egykulcsos, 16 százalékos a jövedelemadó. Egyenes ági leszármazottak között megszűnik az illetékfizetési kötelezettség, és bevezetik az adón kívüli jövedelem fogalmát, azaz az adózott jövedelemből történő kifizetések adómentesek lesznek.
A társasági adó kedvezményes 10 százalékos kulcsát a jelenlegi 50 millióval szemben 500 millió forintos adóalapig lehet majd alkalmazni - jelentette be a miniszterelnök. A kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetének könnyítésére az őket terhelő tízféle kisadó eltörlését javasolja a kormány. A beruházásokhoz jelenleg megkövetelt 51 féle engedély harmadának eltörését is javasolja a kabinet. A miniszterelnök bejelentette a szabad gyümölcspárlat-készítés jogának visszaállítását is.
Bankok hitelek
Komoly pofont jelenthet a bankok számára a miniszterelnök most bejelentett terve. Megadóztatja ugyanis a kormány három évre a bankokat, biztosítókat, és pénzügyi cégeket 13 milliárdról 200 milliárdra emeli a költségvetésbe fizetendő összeget. Tárgyalást kezdeményeznek a bankokkal, hogy mi legyen az adó alapja és hogyan osszák szét. Ezt az adót három évre vezetnék be, további három év alatt vezetnék ki, erről is tárgyalni kell, mondta a miniszterelnök.
Változások lesznek a hitelek terén is, a kormány informálisan fellép a devizahitelekkel szemben. Ez ugyanis az üzenete annak a lépésnek, mely szerint jelzálogjogot csak forint alapú hitelnél lehet majd bejegyezni. Nemzeti eszközkezelő létrehozása is szerepel a kormány tervei között, ez a bedőlt lakáshiteleket kezelné, hogy tárgyalással megegyezhessenek. A kormány emellett meghosszabbítaná az elődje által hozott kilakoltatási moratóriumot, ennek határidejét december 31-ig tolnák ki.
A kormányfő szándékai szerint nem csak a bankokkal, hanem a közszolgáltatókkal is le fog ülni a kormány képviselője tárgyalni. Fellegi Tamás miniszter az ármegállapítás módszereiről egyeztet az érintett cégekkel. Amíg nem jutnak egyezségre, a kormány a közüzemi díjak emelésére moratórium elrendelését javasolja.
Spórolnának az állami szférán is
A kormány az állami kiadásokon is jelentős mértékben spórolni kíván, melynek több eleme lehet. Ennek kertében a miniszterelnök 120 milliárd forintos megtakarítást lát, mely négy intézkedésből állna össze. Egyrészt költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, külső megbízások és a feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Márészt a miniszterelnök javasolta, hogy havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezessenek be a költségvetési szférában, beleértve ebbe a nemzeti bankot is. Az állami vagyonkezelés területén át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra - jelentette be. Közölte azt is: elrendeli a bértömeg-csökkentés legalább 15 százalékos mértékét, ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent.
Orbán Viktor teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlási és -csere stopot rendel el a közszférában, és azt is javasolja, hogy a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még ebben az évben csökkentsék 15 százalékkal.
Az állami vállalatoknál működő száz igazgatóság számát tízre csökkentik, így a testületek létszáma 319 főről 60-ra mérséklődik; a 636 felügyelőbizottsági helyből 450 marad. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását is bejelentette a miniszterelnök, hogy a bedőlt hitelek miatt a lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok kezéből.
Hiányérzete van az elemzőnek
"Egyelőre nem látom a strukturális reformokat az elképzelésekben, a nagy ellátórendszerek átalakításáról nem volt szó a beszédben" - adott rövid értékelést az mfor.hu kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte a most ismertetett intézkedések inkább egyfajta programnak felelnek meg, egyelőre nem tudni például, hogy ezek közül mit mikortól vezetne be a kormány.
Suppan Gergely szerint némileg meglepő volt a bankadóból tervezett 200 milliárd forintos bevétel mértéke, bár ez az új adónem nem csak a bankokra, hanem az egyéb pénzügyi vállalkozásokra, biztosítókra, lízingcégekre is vonatkozna. "Az egykulcsos adó felvetése nem lepett meg, hiszen ez már az utóbbi napokban kiszivárgott. Másrészt a más elfogadott intézkedéseknek köszönhetően már jövő januártól is kvázi egykulcsos személyi jövedelemadó lett volna érvényben" - mondta a Takarékbank szakembere.
Az adójóváírást a tervek szerint két év alatt vezetné ki az Orbán-kormány, ez lényegében egyenlő a minimálbér megadóztatásával. A családi adókedvezmény bevonásával viszont azok nem járnak rosszul, akik alacsony jövedelem mellett gyermeket nevelnek.
"Az állami intézmények kétmillió forintos fizetési plafonjában kicsit meglepett, hogy az MNB-t és a PSZÁF-ot is bevonták ebbe a körbe, ezeknek ugyanis eddig nem a kormány fedezte a működését, attól függetlenül működtek" - mondta Suppan Gergely.
Fontos intézkedés még, hogy az évi 500 millió alatti forgalmat bonyolító kisvállalkozások társasági nyereségadóját 19-ről 10 százalékra szállítják le a tervek szerint. "Ennél ugyanakkor szerencsésebb lett volna egy hosszútávú terv, ami az iparűzési adó teljes kivezetésével zárult volna" - véli a Takarékbank szakembere.
Suppan Gergely szerint korai még arról beszélni, hogy a bejelentett intézkedések pontosan hogy befolyásolják a költségvetést, hiszen egyelőre nem tudni, hogy melyiket mikortól vezetné be a kormány. Ugyanakkor a szakember úgy véli, hogy a közszférában bejelentett spórolás és a bankadó első látásra lehetővé teszik az idei évre kitűzött 3,8 százalékos hiánycél tartását.
