7p

A kormány tervei szerint új alapokra helyeznék az adórendszert, a régióban jellemző egykulcsos adó mellett a magyar kisvállalkozásokat segítenék. Annak ellenére, hogy jelentős változások mellett döntött a kormány, "elmaradt a forradalom". A nagy ellátórendszerek reformja továbbra is várat magára, kommentálta a mai bejelentéseket Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A kabinet 29 pontos gazdasági akciótervének ismertetésekor a kormányfő kijelentette: a nemzeti együttműködés rendszerének felépítésében a siker fontos feltétele, hogy a kormány nemcsak látja, hanem megpróbálja ki is mondani az igazságot. Kiemelte: a kormány talpra állítja a gazdaságot, újra lesz Magyarországon szociális biztonság, helyreállítják a demokratikus normákat, "újra mind a tízmillió magyarnak jó lesz majd magyarnak lennie".

Az új gazdasági rendszerhez új adórendszer kell, a kívánatos a miniszterelnök szerint az, ha nem az előzőt toldozgatják-foldozgatják, hanem új alapokra helyezik azt. A jelenlegi adózási szabályok kapcsán számtalan probléma adódik, vélte Orbán Viktor, mivel az bizalmatlanságra és spekulációra épült. Nem büntető adózás kell, hanem olyan, ami motivál, vélte a kormányfő. Az a rendszer rossz, mely teljesíthetetlen dolgokat követelt, ezzel rákényszeríti a vállalkozásokat és az embereket, hogy próbáljanak meg kibújni alóla. A miniszterelnök a jelenlegi rendszer hibájának felrótta azt is, hogy nem versenyképes az adórendszerünk, ennek is betudható, hogy a régiós országok gazdasági fejlődése mögött elmaradt Magyarországé.

Családi adó, egykulcsos szja

A versenyképes országok egykulcsos személyi jövedelemadót alkalmaznak, szögezte le a miniszterelnök. Éppen ezért a kormány két év alatt egykulcsos családi adórendszert vezetne be - mondta Orbán Viktor kedden a parlamentben. Ezzel egyidejűleg - két év alatt - kivezetik az adójóváírás intézményét.

A kormány javasolja azt is, hogy legyen egykulcsos, 16 százalékos a jövedelemadó. Egyenes ági leszármazottak között megszűnik az illetékfizetési kötelezettség, és bevezetik az adón kívüli jövedelem fogalmát, azaz az adózott jövedelemből történő kifizetések adómentesek lesznek.

A társasági adó kedvezményes 10 százalékos kulcsát a jelenlegi 50 millióval szemben 500 millió forintos adóalapig lehet majd alkalmazni - jelentette be a miniszterelnök. A kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetének könnyítésére az őket terhelő tízféle kisadó eltörlését javasolja a kormány. A beruházásokhoz jelenleg megkövetelt 51 féle engedély harmadának eltörését is javasolja a kabinet. A miniszterelnök bejelentette a szabad gyümölcspárlat-készítés jogának visszaállítását is.

Bankok hitelek

Komoly pofont jelenthet a bankok számára a miniszterelnök most bejelentett terve. Megadóztatja ugyanis a kormány három évre a bankokat, biztosítókat, és pénzügyi cégeket 13 milliárdról 200 milliárdra emeli a költségvetésbe fizetendő összeget. Tárgyalást kezdeményeznek a bankokkal, hogy mi legyen az adó alapja és hogyan osszák szét. Ezt az adót három évre vezetnék be, további három év alatt vezetnék ki, erről is tárgyalni kell, mondta a miniszterelnök.

Változások lesznek a hitelek terén is, a kormány informálisan fellép a devizahitelekkel szemben. Ez ugyanis az üzenete annak a lépésnek, mely szerint jelzálogjogot csak forint alapú hitelnél lehet majd bejegyezni. Nemzeti eszközkezelő létrehozása is szerepel a kormány tervei között, ez a bedőlt lakáshiteleket kezelné, hogy tárgyalással megegyezhessenek. A kormány emellett meghosszabbítaná az elődje által hozott kilakoltatási moratóriumot, ennek határidejét december 31-ig tolnák ki.

A kormányfő szándékai szerint nem csak a bankokkal, hanem a közszolgáltatókkal is le fog ülni a kormány képviselője tárgyalni. Fellegi Tamás miniszter az ármegállapítás módszereiről egyeztet az érintett cégekkel. Amíg nem jutnak egyezségre, a kormány a közüzemi díjak emelésére moratórium elrendelését javasolja.

Spórolnának az állami szférán is

A kormány az állami kiadásokon is jelentős mértékben spórolni kíván, melynek több eleme lehet. Ennek kertében a miniszterelnök 120 milliárd forintos megtakarítást lát, mely négy intézkedésből állna össze. Egyrészt költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, külső megbízások és a feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Márészt a miniszterelnök javasolta, hogy havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezessenek be a költségvetési szférában, beleértve ebbe a nemzeti bankot is. Az állami vagyonkezelés területén át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra - jelentette be. Közölte azt is: elrendeli a bértömeg-csökkentés legalább 15 százalékos mértékét, ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent.

Orbán Viktor teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlási és -csere stopot rendel el a közszférában, és azt is javasolja, hogy a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még ebben az évben csökkentsék 15 százalékkal.

Az állami vállalatoknál működő száz igazgatóság számát tízre csökkentik, így a testületek létszáma 319 főről 60-ra mérséklődik; a 636 felügyelőbizottsági helyből 450 marad. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását is bejelentette a miniszterelnök, hogy a bedőlt hitelek miatt a lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok kezéből.

Hiányérzete van az elemzőnek

"Egyelőre nem látom a strukturális reformokat az elképzelésekben, a nagy ellátórendszerek átalakításáról nem volt szó a beszédben" - adott rövid értékelést az mfor.hu kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte a most ismertetett intézkedések inkább egyfajta programnak felelnek meg, egyelőre nem tudni például, hogy ezek közül mit mikortól vezetne be a kormány.

Suppan Gergely szerint némileg meglepő volt a bankadóból tervezett 200 milliárd forintos bevétel mértéke, bár ez az új adónem nem csak a bankokra, hanem az egyéb pénzügyi vállalkozásokra, biztosítókra, lízingcégekre is vonatkozna. "Az egykulcsos adó felvetése nem lepett meg, hiszen ez már az utóbbi napokban kiszivárgott. Másrészt a más elfogadott intézkedéseknek köszönhetően már jövő januártól is kvázi egykulcsos személyi jövedelemadó lett volna érvényben" - mondta a Takarékbank szakembere.

Az adójóváírást a tervek szerint két év alatt vezetné ki az Orbán-kormány, ez lényegében egyenlő a minimálbér megadóztatásával. A családi adókedvezmény bevonásával viszont azok nem járnak rosszul, akik alacsony jövedelem mellett gyermeket nevelnek.

"Az állami intézmények kétmillió forintos fizetési plafonjában kicsit meglepett, hogy az MNB-t és a PSZÁF-ot is bevonták ebbe a körbe, ezeknek ugyanis eddig nem a kormány fedezte a működését, attól függetlenül működtek" - mondta Suppan Gergely.

Fontos intézkedés még, hogy az évi 500 millió alatti forgalmat bonyolító kisvállalkozások társasági nyereségadóját 19-ről 10 százalékra szállítják le a tervek szerint. "Ennél ugyanakkor szerencsésebb lett volna egy hosszútávú terv, ami az iparűzési adó teljes kivezetésével zárult volna" - véli a Takarékbank szakembere.

Suppan Gergely szerint korai még arról beszélni, hogy a bejelentett intézkedések pontosan hogy befolyásolják a költségvetést, hiszen egyelőre nem tudni, hogy melyiket mikortól vezetné be a kormány. Ugyanakkor a szakember úgy véli, hogy a közszférában bejelentett spórolás és a bankadó első látásra lehetővé teszik az idei évre kitűzött 3,8 százalékos hiánycél tartását.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!