Mint tegnap megírtuk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes mérlegadatai szerint egy hónap alatt 1000 milliárd forinttal nőtt a központi kormányzat forintszámláján lévő összeg, miközben a devizaszámla értéke csökkent. Mindez érthetetlennek tűnt, mivel március közepén 3 milliárd dollár értékben adott el devizakötvényt az ország, és a korábbi gyakorlatnak megfelelően a befolyt devizát a kormány a jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számlán (KESZ) devizában helyezte el. Így biztosítva a közeljövőben lejáró devizakötelezettségek kifizetését.
Most azonban, ahogy a jegybanki mérlegadatokból kiderült, nem ez történt. A kötvénykibocsátás értéke ugyan megjelent a számlán, de nem devizában, hanem forintban. Kérdésünkre a jegybanknál megerősítették a mérlegadatok helyességét, és azok konzisztenciáját. Vagyis valamilyen formában az adósságkezelő a márciusi kötvénykibocsátásból befolyt összeget forintra cserélte.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megkeresésünkre azt válaszolta, hogy kormányzati döntés alapján az MNB-vel kötött swap műveletek segítségével forintra váltották a befolyt devizát. (mfor.hu szerk: elvileg nem a dollárt, mivel azt az árfolyamkockázatok kiküszöbölése érdekében egyből euróra cserélik). Ez azt jelenti, hogy a jegybankkal forintra "cserélte" a devizát, majd a swap lejáratakor visszacseréli. Mivel a swap ügylet keretén belül az oda-, illetve a jövőbeni visszaváltás is biztosítva van, így az ÁKK úgy jutott forintforráshoz, hogy kiküszöbölte az árfolyamkockázatokat, és nem hajtott végre piaci konverziót. (mfor.hu szerk: vagyis az átváltással nem támogatta a forint árfolyamát március végén.) Ráadásul mivel a swap a jegybankkal történt, így az MNB nemzetközi tartalékai is 2 éves csúcsra tudtak nőni.
Az ügylettel az adósságkezelő jelentős forintlikviditáshoz jutott, így csökkenhetett a nyomás a forintos állampapírok piacán. Ez jól látszik abból is, hogy az év eleje óta hetente tartott likviditási kincstárjegy kibocsátása március 17. óta szünetel.
A nyomást pedig részben magának köszönheti az állam, hiszen, ahogy azt már többször megírtuk, a kedvezőbb december végi GDP-arányos adósságmutató elérése érdekében a lejáró kötvényeket nem újabb adósságpapírok kibocsátásából, hanem a tartalékok leépítéséből finanszírozta. Az adósság év végére az előző negyedévi szinthez képest nagyot csökkent, viszont a tartalékok is többéves mélypontra estek vissza. Ezt óvatossági megfontolásból mindenféleképpen vissza kellett az év elején építeni. Ráadásul az értékesítési kényszer intenzitását tovább fokozta a magyar költségvetés szerkezete, mely év elején nagyobb hiányt hoz össze (március végére már a tervezett pénzforgalmi éves hiány 70 százalékánál jártunk), amit az év második felében "egyensúlyoz" ki. Ezek alapján nem is lehet csodálkozni, hogy valóságos értékpapír-értékesítési cunamit kellett az adósságkezelőnek rendeznie az év első 3 hónapjában.
Ez az értékesítési nyomás szűnt meg ideiglenesen ezzel a swap művelettel, ami így csökkentette a lejáró adósság megújítási kockázatát, és lehetőséget teremt arra, hogy az ÁKK az értékpapír-állomány átlagos futamidejének növelésére fókuszáljon.
Kérdésünkre az ÁKK azt is elárulta, hogy a most eszközölt swap műveletek futamidejét úgy határozták meg, hogy az idén lejáró devizakötelezettségek előtt visszakapják a devizát, így azok teljesítésével nem lehet gond. Ezek a kötelezettségek pedig idén május 6-án, július 28-án és a negyedik negyedévben lesznek esedékesek.
Ezen felül az ÁKK hangsúlyozta, hogy az adósságkezelő és az MNB között érvényben van egy megállapodás, mely szerint, ha devizára van szükségük, akkor azt közvetlenül a jegybanktól vásárolják meg. Ugyanígy, ha forintra van szükségük, azt az ügyletet is az MNB bevonásával hajtják végre. Devizapiaci konverziót az ÁKK nem végez.
mfor.hu
