Az elemzők a jegybank 3 százalékos inflációs céljánál jóval magasabb éves átlagos drágulással számolnak 2009-ben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak májusban 1,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A magas havi drágulást az idény jellegű élelmiszerek árának emelkedése okozta.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője kiemelte: 1998 óta nem volt még ilyen mértékű havi emelkedés az élelmiszerárakban. A szakember szerint a májusi adatokból következően az inflációs kilátások a jövőre nézve sem jók. Véleménye szerint a következő hónapokban még több kellemetlen adat láthat napvilágot. A júniusi inflációban már megjelenik az elmúlt hetek üzemanyagár-emelése, így a következő hónapban már 4 százalék fölött lehet az árindex, az év végére pedig akár 8 százalék fölé is nőhet az év/éves infláció. A Raiffeisen Bank szakértője éves átlagban 5 százalék fölötti inflációra számít 2009-ben és jövőre is.
Megjegyezte, hogy ez jóval magasabb a jegybank 3 százalékos inflációs céljánál. Az elemző nem tartja jónak, hogy az MNB a változatlan adótartalmú indexet helyezi a kommunikációja középpontjába, azaz nem számítja bele a július 1-jétől esedékes áfa-emelést.
Ádám Zoltán, a TakarékBank elemzője kiemelte, hogy az idényáras élelmiszerek drágulása pörgette fel az inflációt májusban, és ebből arra lehetne következtetni, hogy ez a tendencia nem folytatódik. Azonban a világszerte érezhető inflációs nyomás az élelmiszerek árában, továbbá a magyarországi aszály további drágulást vetít előre. A TakarékBank elemzője szerint a második félévben átlagosan 6 százalék fölött lehet a fogyasztóiár-emelkedés dinamikája, az év egészére pedig 4,7 százalékos átlagos inflációval számol. A december/decemberi index számítása szerint 6,3 százalék lesz.
Ádám Zoltán szerint a vártnál magasabb inflációs adatot követően a jegybank monetáris politikája szempontjából "egyszerűsödött a helyzet", ezek után a jegybank még kevésbé fogja mérlegelni a kamatcsökkentés lehetőségét.
Kellemetlen meglepetésnek minősítették az inflációs adatot az OTP Bank elemzői, akik szerint a megugrást egyértelműen az élelmiszerek, azon belül is feldolgozatlan élelmiszerek nem várt drágulása okozta. Aggasztónak minősítik, hogy a határidős árupiaci jegyzések alapján a termés betakarítása után sem lehet számítani számottevő korrekcióra. A piaci szolgáltatások rövidbázisú évesített árindexe 4,5 százalék körül stabilizálódni látszik, azaz a historikus, 5-7 százalékos sávból elmozdult a mutató, érdemben azonban nem csökkent.
Az OTP elemzői szerint a mostani pénzügyi folyamatok felvetik a kérdést, hogy a negatív kibocsátási rés valóban akkora dezinflációs hatással bír-e, amekkorára korábban számítottunk. Továbbra is nő a fogyasztási cikkek - nagyrészt a tartós fogyasztási cikkek - körében tapasztalható árnyomás, ami azt mutatja, hogy a gyenge forint hatása egyre inkább beépül az árképzésbe.
Összességében úgy gondolják, hogy a frissen beérkezett adatok növelik az inflációs pályával kapcsolatos felfelé mutató kockázatokat. Ehhez hozzátéve, hogy a jelenlegi piaci jegyzések és jegybankári kommentárok alapján kamatemelés következhet az év végén a fejlett piacokon, úgy gondolják, hogy a Monetáris Tanácsnak óvatos politikát kell folytatnia. Ezért nem látnak teret idén a kamatcsökkentésre az OTP elemzői.
