Viszonylag világos üzenetet küldött Frankfurtból az EKB, hamarosan véget ér a három évvel ezelőtt indított kötvényvásárlási programjuk (QE), sőt elképzelhető, hogy az amerikai jegybankhoz hasonlóan ők is megkezdik a kamatok emelését. Többek között ezeket olvassák ki az elemzők z EKB decemberi ülésének most megjelent jegyzőkönyvéből. A QE programot tavaly 2018 szeptemberéig hosszabbították meg, ám a napokban volt már olyan bankár, aki kilátásba helyezte, hogy kedvező folyamatok esetén előbb is véget érhet.
A reggel még 1,940-es szint körül álló euró-dollár árfolyam a hírek hatására éles fordulatot vett, és viszonylag gyorsan elérte az 1,20-as szintet. Az erősödő euró mellett a tőzsdéket sem hagyta hidegen az információ, a német piac például a délelőtti kisebb plusz után 0,6 százalékos mínuszba fordult át.
Az elmúlt években világszerte elképesztő mennyiségű „ingyenpénz” toltak a jegybankok a piacokra, a likviditás bőség pedig világszerte a részvénypiacok újabb és újabb rekordjait eredményezte. Több elemző a kiemelkedő pénzbőséggel magyarázza azt is, hogy a kriptoeszközök az utóbbi egy évben követhetetlen emelkedést mutattak. Csak az EKB a QE programja keretében 2550 milliárd euró értékben vásárolt kötvényeket.
Ugyanakkor egyre több elemző véli úgy, hogy a rendszer immár kontraproduktív, a plusz likviditás nem jelenik meg a gazdaságban, és nem járul hozzá a további növekedéshez. A mesterségesen alacsony hitelköltségek ugyanis több kárt okoztak, mint a jó, és számos helyen felütötték a fejüket az eszközárbuborékok, egyes területen, mint a már említett kriptovaluták pedig nagyon felgyorsították azt. Emellett számos olyan elemző van, aki szerint a részvénypiacok is erősen túlértékeltté váltak, de megjelentek olyan vélemények is, hogy több észak-európai országban az ingatlanpiacon van kialakulóban komolyabb lufi.
Ugyanakkor egyes elemzők úgy vélik, hogy a gazdasági fundamentumok nagyon erősek, az egész unióban masszív növekedés figyelhető meg. A szűk keresztmetszetet már rég nem az olcsó tőke, sokkal inkább a számos helyen tapasztalható munkaerőhiány jelenti. Emiatt pedig az EKB várható lépései nem kellene, hogy nagy felfordulást okozzanak. A részvénypiacokon az eddigi állandó emelkedés után ugyanakkor könnyen lehet, hogy fordulatot hoz, ha az EKB a mostani mérlegállomány leépítését is megkezdené. A szaksajtóban tapering-ként jellemzett folyamat – rövid távon - jó eséllyel gyengülő részvényárakat és erősödő eurót eredményezne.
mfor.hu
