Megy a kardcsörtetés
A Gazprom orosz gázipari vállalat felfüggesztette az Ukrajnába irányuló földgázexportot szerda délelőtt, mert az előre kifizetett mennyiséget teljes egészében leszállította, ráadásul nem érkezett új megrendelés sem az ukrán féltől. A hatályban lévő orosz-ukrán gázszállítási megállapodás alapján a Gazprom csak az előre kifizetett mennyiséget köteles eljuttatni Ukrajnába. Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója attól tart, hogy az Európába irányuló orosz földgáz tranzitjára komoly kockázatokat jelent, ha a Naftohaz ukrán energetikai vállalat nem vásárol tőlük földgázt.
A gázügyben talán erőltetett szóképnek tűnik, de olaj lehetett a tűzre, hogy Andrij Koboljev, az ukrán Naftohaz energiaipari vállalat vezérigazgatója hétfőn arra utalt, nincs szükségük orosz gázra. Kijelentette, hogy Ukrajna európai partnerektől is be tudja szerezni a szükséges földgázt télen, ha Oroszország elzárja a gázcsapokat. Volodimir Demcsisin ukrán energiaügyi miniszter pedig arról beszélt, hogy nem látja szükségesnek orosz földgáz importját ebben a negyedévben. Szerinte Ukrajna gáztartalékainak szintje megfelelő, emellett arra számít, hogy jövőre csökken az orosz földgáz ára.
Az orosz-ukrán helyzet az utóbbi időszakban gyakorlatilag hétről-hétre éleződik. Október végén például Ukrajna minden orosz légitársaságnak megtiltotta légtere használatát mindaddig, amíg Oroszország fel nem oldja az ukrán légi járatokra vonatkozó ugyanilyen tartalmú tilalmát. Október elején pedig az orosz hatóságok nem adták meg a szükséges engedélyeket, így az ukrán teherszállítók nem léphetnek be Oroszország területére.
Visszalépés az energiatakarékosságban
Számos civil szakmai szervezet hangsúlyozza évek óta, hogy az ország energiafüggőségét sokkal tudatosabb energiatakarékossággal kellene csökkenteni, számos ténnyel és érvvel támasztva alá véleményüket. Ennek tükrében meglepő, és a kormány részéről komoly visszalépésnek tekinthető az a döntés, mely szerint csak visszatérítendő támogatást kap a lakosság energetikai beruházásokra.
6 éve majdnem ráfáztunk
Az orosz-ukrán konfliktus 2009-ben még más dimenzióban zajlott, hiszen a Krím ekkor még Ukrajna fennhatósága alá tartozott. Ráadásul az orosz önkéntesekkel megtámogatott szakadárokkal sem kellett Ukrajna keleti-részében polgárháborút vívni. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a 2009 első napjaiban kezdőzött krízis sokakat váratlanul ért.
A helyzet annyiban komoly, hogy az Európában felhasznált földgáz 15 százaléka halad át Ukrajna területén is. Az némileg megnyugtató, hogy Oroszország és Ukrajna egyaránt azt bizonygatja, kettejük gázkonfliktusa nem érinti a tranzitszállításokat. Ez tehát azt jelenti, hogy elvileg az Oroszországból érkező gáz zavartalanul jön továbbra is Magyarországra. A két ország kapcsolatát és azt a tényt figyelembe véve, hogy az ukránok a korábbi években időnként megcsapolták a vezetéket, benne van a pakliban, hogy a következő időszakban további korlátozás lehet. Más kérdés, hogy per pillanat az orosz fél a nyugati vevők kiszolgálásában érdekelt, hiszen az országot sújtó embargó mellett nagy luxus lenne az egyik legnagyobb bevételi forrásról lemondani.
Igaz, számos olyan dolog történhet - mint amilyen a törökök által lelőtt orosz harcigép esete is volt -, ami váratlan orosz reakciókhoz vezethet. Figyelembe kell venni, hogy a 2009. januárjában is több hónapos „villongás” után döntöttek úgy az oroszok, hogy teljesen elzárják a gázcsapokat, és nem továbbítanak az Ukrajna irányába tartó vezetéken gázt. Ennek következtében akkor a régió több országa került krízis közeli helyzetbe, hiszen a legnagyobb téli hidegben állt le a gázszállítás.
2009-ben a magyar igények 80 százalékát azon a vezetéken keresztül szolgálta ki (akkor és most is) a Gazprom, és néhány napig még csökkenő mennyiségben érkezett szénhidrogén, de január 6-án teljesen leállt a gázszállítás, és a következő két hétben egyáltalán nem számíthattunk a megszokott forrásra. A hazai tározókban ugyan két hónapra elegendő készlet állt rendelkezésre, ám technikai okok miatt az onnan naponta kivehető mennyiség nem fedezte az ország napi gázszükségletét. Más kérdés, hogy az ország így is csak minimális veszteséget szenvedett el, miután néhány ipari fogyasztónál korlátozták az ellátást, de a szomszédos országok közül Szlovákiában például nagyon sok termelőüzemnek kellett hetekre leállni, Szerbiában pedig a lakosság ellátása is problémát okozott, így megelőzendő egy humanitárius katasztrófát, Magyarországról kaptak némi gázt.
Mire érdemes most készülni?
Ahogy hangsúlyoztuk, lehetnek olyan, nehezen kalkulálható történések, amelyek egycsapásra megváltoztatják a dolgok menetét, de Magyarország helyzete alapvetően megnyugtató. Jó hír ugyanis, hogy a hat évvel ezelőtti állapotokhoz képest hazánk helyzete stabilabb lett. Növelték a tározói kapacitásokat, és üzembe helyezték a magyar-szlovák gázvezetéket is.
Tudni érdemes, hogy Magyarország teljes éves gázfogyasztása az utóbbi évtizedben 8-10 milliárd köbméter között volt, ennek mintegy 70 százaléka télen fogy el. A tavalyi enyhébb télen 8 milliárd köbméter fogyott, ebből télen 6 milliárdot égettünk el. Az NFM államtitkára néhány napja beszélt arról, hogy jelenleg 3,2 milliárd köbméter földgáz van a tárolókban, amely a lakosság várható 2,4 milliárd köbméteres téli fogyasztását teljes egészében fedezi. Aradszki András szerint a tartalékok az országos téli igénynek több mint felét fedezik.
A betárolás jelenleg is zajlik, ugyanakkor az elmúlt évek csökkenő fogyasztása miatt a tartalékok növelése visszafogott volt. Magyarország ugyan a térség legnagyobb tárolókapacitásával rendelkezik, 6,3 milliárd köbméter földgáz betárolása lehetséges, ami viszont meghaladja az összes téli fogyasztást. Ha pedig a "nyakunkon marad a gáz", például egy enyhe tél esetén, az pótlólagos költséget jelent. Paradox dolog, de a gázrendszer államosítása miatt immár nem csak a stratégiai, de a gazdasági szempontokat is szem előtt kell tartani, így lehetséges, hogy a korábbi évekhez képest alacsonyabb a tartalékok szintje.
Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy már a 2009-es időszakban is segítséget jelentő, de kis kapacitású osztrák-magyar gázvezeték mellett az immár üzemelő magyar- szlovák vezetéken irányunkba 500 ezer köbméter/óra, mintegy 4 milliárd köbméter/év gáz érkezhet. A már idézett nyilatkozatában Aradszki András is azt hangsúlyozta, hogy az új útvonal lehetőséget teremt a földgáztározók kímélő módon történő alkalmazására, nincs szükség fölösleges mennyiségű földgáz betárolására, ezzel egyebek mellett tárolási- és vásárlási költség is megtakarítható.
Ha eltekintünk a politikusok kincstári optimizmusától, a szakértők is úgy látják, hogy ha valami rendkívüli dolog miatt Nyugat-Európában nem lesz gázhiány, akkor a tartalékok és a nem keleti irányú (osztrák-magyar, magyar-szlovák és a magyar-horvát) vezeték segítségével a téli gázszükséglet még az Ukrajna irányából érkező tranzit teljes leállása esetén is megoldhatónak tűnik.
mfor.hu
