3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A hazai pénzügyi-fizetési kultúrában két egymásnak elsőre ellentmondó tendenciát figyelhetünk meg.

Mialatt rohamosan terjed az elektronikus fizetés Magyarországon, a felvett pénz mennyisége is emelkedik, aminek nyilván nagyon örülnek az utcai rablók. Tavaly közel 5 százalékkal nőtt az ATM-ekből és a POS terminálokból kivett összeg éves bázison és... 

...2014 második felében elérte a 3290 milliárd forintot.

A kedvezőtlen tendenciának nyilván komoly lökést adott, hogy a lakossági ügyfelek 2014 februárjától 150 ezer forintig, két alkalommal ingyenesen vehetnek fel pénzt az automatákból. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy a készpénzfelvételek száma rohamosan csökken, hiszen nem éri meg töbször kisebb összeget kivenni. 2014 első felében 10,7, a másodikban pedig 7,4 százalékkal esett a tranzakciók száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az átlagos pénzfelvétel grafikonján látható, hogy az összeg növekedése 2013 második felétől lett látványos, előtte még ráfoghattuk az infláció által generált természetes többletigényre. Azóta több mint 12 ezerrel emelkedett az egy összegben kivett pénz mennyisége és tavaly év végére elérte a 61 800 forintot.

Van jó hír is

Az elektronikus fizetés kétszámjegyű mértékben növekszik itthon, ami jó jel. Mivel a tranzakciók száma megközelítően a forgalommal együtt növekszik, ezért az egyszeri átlagos vásárlási összeg sem változott az elmúlt években, hanem a 6700 -7300 forintos sávban ingadozott.

Bár a pénzügyi kultúrának számos vetülete van – mostanában sajnos a Quaestor kapcsán túl sokszor kerül elő a téma – érdekes megnézni az elektronikus fizetési forgalom és a készpénzforgalom hányadosát. Ez a tavalyi év második felében 2,6 volt, vagyis ennyiszer több pénzt vettünk fel itthon a hazai kibocsátású kártyákkal, mint amilyen értékben fizettünk velük. Bár a szám nagyon magas, 2010 elején még 4 felett volt, tehát a modern fizetési módok térhódítása érezhető.

Fejlődik az infrastruktúra is

A fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma a tavalyi év első felében tapasztalt minimális visszaesést követően ismét emelkedni kezdett és év végére 74 615 darabra nőtt, amely közel 600-zal magasabb szám, mint egy évvel korábban. Itt tehát nem beszélhetünk robbanásszerű növekedésről, az viszont örömteli, hogy a 93 ezer POS terminál már majdnem fele érintés nélküli fizetést is lehetővé tesz.

A netes elfogadóhelyek számában ugyanakkor sokat léptünk előre, az majdnem másfélszeresére nőtt és elérte a 6674 darabot.

Racionalizálunk

Ahogy azt az MNB tavaly publikált jelentéséből tudjuk, a bankok teljes mértékben áthárították a tranzakciós illetéket az ügyfelekre, így sokan elkezdtek racionalizálni és kevesebb fizetési számlát fenntartani. Tavaly előtt év végén természetes személyek nevén még 9,63 millió számla volt, tavaly pedig már csak 9,41. Ezzel együtt a kártyák száma is csökkent a lakosságnál, 8,48 millióról 8,39-re.

A hazai pénzügyi kultúra „egén” nemrég megjelent egyébként egy furcsa szerzet, amelyről korábban már mi is írtunk: ez a csekkfizető automata.

Szász Péter
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!