Bár a fogyasztói árindex áprilisban újabb 53 bázisponttal 1,69 százalékos, négy évtizedes mélypontra esett vissza, az MNB által szorosan figyelt mutatók csak minimálisan változtak márciushoz képest. Az indirekt adóktól (áfa, jövedéki adó, stb.) szűrt index például mindössze 4 bázisponttal, a keresletérzény infláció 8-cal csökkent, a ritkán változó árú termékek inflációja pedig 4 bázisponttal még nőtt is. Márpedig ez utóbbi mutató az, amely a középtávú inflációs alapfolyamatokat viszonylag megbízhatóan tudja előre jelezni. Ez az index ráadásul immár harmadik hónapja nő folyamatosan, a januári 1,45 százalék immár 1,71-re nőtt. (A ritkán változó árú termékek a fogyasztói kosár azon elemei, amelyeknek egyedi, bolt szinten megfigyelhető árainak legfeljebb 15 százaléka változik átlagosan havonta.)
Egyébként már a tegnapi KSH adatokban is láthatóak olyan változások, amelyek azt mutatják, hogy a fogyasztói árindex összetevői közül pár már elérhette inflációjának mélypontját. A tartós fogyasztási cikkek ára például öt hónap után tudott először nőni, ráadásul 0,3 százalékkal, amire "emberemlékezet" óta nem volt példa. De 3,4 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt a ruházati cikkek árai is, amely ugyan tavaly áprilisban is megugrott, de csak 2,4 százalékkal. Ez utóbbi mutatók, vagyis ezen termékkörök árának növekedése miatt nem feltétlenül kell szomorkodnunk, hiszen ez azt is jelentheti, hogy a kereskedők képesek árat emelni, képesek a megemelt árakat a fogyasztókkal elfogadtatni. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha van megfelelő kereslet, ami így magasabb GDP számokban nyilvánulhat majd meg.
mfor.hu