A bécsi székhelyű Erste Csoport legújabb, az MTI-hez eljuttatott elemzése szerint az izlandi vulkánkitörés következtében tizenkét európai ország légterét kellett lezárni, a légitársaságok összesen napi 185 millió eurót veszítettek (veszítenek) emiatt. Eddig a légi közlekedést és az azzal szoros kapcsolatban álló szektorokat, például a turizmust érintette a legérzékenyebben a természeti katasztrófa, miként az az Erste Csoport cseh leánybankja, a Ceska sporitelna által készített, a vulkánkitörésnek az európai gazdaságokra gyakorolt hatását vizsgáló elemzésből kiderül.
"Az esetlegesen elhúzódó fennakadások komoly hatást fejthetnek ki a világ GDP-jének mintegy 5 százalékát kitevő turizmusra, amelynek egyharmada Európához kötődik. A becslések szerint a légi közlekedés minden egyes kiesett hete az európai turizmus számára 4-7,5 milliárd euró bevételkiesést okoz. A légi közlekedés jelentős visszaesése még az olajárakat is negatív irányba befolyásolja. A még érintett szektorok között szerepelnek olyan területek, mint például az elektronikai berendezések szektora, amely gyakran a légi szállítástól függ, a légi forgalom gondjai még a romlandó áruk piacára is hat" - említette Lubos Mokrás, a Ceská sporitelna makrogazdasági elemzője. Az elemzés szerint a legjobb eset az lenne, ha a kitörések fokozatosan alábbhagynának, s a hatalmas mennyiségű vulkáni hamut láva váltaná fel (erre uta a vulkánt borító gleccser olvadása). "Ebben az esetben a vulkánkitörés nyomán viszonylag rövid időn belül csak helyi hatások jelentkeznének, a széles körű makrogazdasági következmények pedig nem lennének jelentősek" - magyarázza Lubos Mokrás.
Nem kizárt, hogy az Európai Unió egyes kormányai közvetlen módon az érintett légitársaságok megsegítésére sietnek, ez viszont további terhet ró az amúgy is jelentős egyensúlytalanságban lévő államháztartásukra - olvasható az összegzésben. A legrosszabb eset az lenne, ha a közeli Katla kráter is aktív vulkáni tevékenységbe kezdene, ami viszont sokkal nagyobb léptékű kitöréssel járna, és ez akár a világ éghajlatára is kihatna. Ez pedig - a légi közlekedést leszámítva - a mezőgazdaságot érintené a legjobban a hidegebb időjárás miatt.
Az elemzés kitér a pénzpiacokra is: a mostani helyzet enyhén negatív következményekkel jár az euróra nézve, hiszen a vulkáni tevékenységben egyértelműen Európa a leginkább érintett régió. Habár a Katla esetleges kitörését magába foglaló forgatókönyv globálisan tovagyűrűző hatásokkal járna, Európát a legnagyobb valószínűséggel aránytalanul nagy mértékben érintené. A világszerte jelentkező visszaesés általánosságban véve nem tesz jót a részvényárfolyamoknak, ugyanakkor a bizonytalanság a kezdeti időkben "támaszt nyújthat" a kötvények számára. Hosszabb távon azonban az infláció és a magasabbra kúszó kamatok felfelé tolják a hozamokat, ez pedig a részvényárfolyamokra van káros következménnyel.
Az elemzés alapján a nyersanyagok (az elektromos energia kivételével) negatív irányba változnak a szerényebb gazdasági tevékenység miatt, ugyanakkor az arany árának jól jön majd a fokozott kockázatkerülés. Az elemzés szerint a Bécsi Nemzetközi Repülőtér lezárása a becslések szerint napi egymillió euró bevételkiesést okozott a repülőtér üzemeltetőjének. Túl korai még felmérni, hogy a vulkáni hamu mekkora kárt okozott az európai légi közlekedés és a bécsi repülőtér számára, de a bécsi repülőtér üzemeltetőjének részvényei esetében eddig megnyilvánuló enyhén negatív hangulat addig fennmarad, amíg a jelenlegi helyzet nem javul tartósan - olvasható az Erste Csoport elemzésében.
MTI/Menedzsment Fórum
