A kereset szerint a megyei, illetve a munkaügyi bíróság államigazgatási jogkörben okozott kárt az önkormányzatnak, mert hivatalban tartotta a képviselő-testület által elbocsátott jegyzőt. A kártérítés összege a kifizetett illetményt, annak kamatait és közterheit tartalmazza. A beadványban rámutatnak arra, hogy a két szervezet jogerős ítéletei ellen az önkormányzat jogi felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól, ott azonban még nem született döntés.
Csomor Sándort öt éve próbálja eltávolítani hivatalából az esztergomi önkormányzat, mert az élményfürdő építésével kapcsolatban nem volt hajlandó aláírni olyan dokumentumokat, melyek törvényességéről nem volt meggyőződve.
A hivatalnokot 2005-ben fegyelmivel elbocsátották. Ezt a bíróságok jogellenesnek ítélték és kötelezték az önkormányzatot, hogy Csomort helyezze vissza eredeti munkakörébe. Időközben a testület új jegyzőt nevezett ki és ismét kimondta, hogy a régi jegyző munkaviszonya semmis, mert nem tett esküt a képviselők előtt.
A további perekben a bíróság rámutatott arra, hogy Csomor Sándor nem a testület, hanem a polgármester előtt tett esküt, ezt bizonyítja az általa aláírt esküokmány. A bíróság szerint az okmány befogadásával az önkormányzat elismerte, hogy a foglalkoztatás nem jogellenes. Továbbá Csomor évekig ellátta a jegyzői feladatot, a hiányzó esküt senki nem kérte rajta számon és nem is tett semmit ennek pótlására.
A vitatott státuszú jegyző az MTI-nek korábban elmondta, hogy az önkormányzat naponta 37.710 forintot köteles fizetni számára. A béréhez úgy jut hozzá, hogy havonta fizetési meghagyást bocsát ki az összegről, amelyet az önkormányzat megtámad, majd ő a jogerőssé váláskor inkasszót nyújt be a város folyószámlájára.
A Csomor-ügyről beszámoló időszaki újságot helyreigazítás miatt beperelte az önkormányzat. A perben a Győri Ítélőtábla jogerős ítélete kimondta, hogy Meggyes Tamás polgármester (Fidesz) Csomor Sándor ügyében félrevezette a képviselő-testületet és magatartásával kárt okozott az önkormányzatnak.
MTI/Menedzsment Fórum
