Több mint három éve nem láttunk olyan erőteljes GDP-növekedést Magyarországon, mint 2026 első negyedévében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szűkszavú első becslésében közölte csütörtök reggel, hogy éves alapon 1,7 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye, 2025 utolsó három hónapjához képest pedig 0,8 százalékkal nőtt a GDP.
Az elemzőket meglepte az adat, ráadásul pozitív értelemben, amire már rég volt példa.
„Hasonlóan dinamikus év/év növekedésre legutóbb 2023 folyamán (a harmadik negyedévben – a szerk.) láttunk példát, de az is csak egy kiugró adat volt” – kezdte reakcióját Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Hozzátette, hogy a negyedéves bázison mért 0,8 százalékos bővülés a legoptimistább előrejelzésüknek felelt meg.
„Ez kedvező évkezdet, a várakozások negyedéves alapon mindössze 0,5 százalékos bővülést vetítettek előre” – fejezte ki meglepetését Horváth Diána, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ senior elemzője.
„A friss adat egyben azt is jelenti, hogy immáron negyedik negyedéve tapasztalható valamiféle növekedés a magyar gazdaságban. Ezzel talán kijelenhetjük, hogy hazánk maga mögött hagyta a tartós stagnálás időszakát. Az elmúlt négy negyedévben átlagosan 0,425 százalékkal nőtt negyedéves bázison a magyar gazdaság. Ilyenre legutóbb a 2023. második és 2024. első negyedéve közötti periódusban volt példa”
– tette hozzá Virovácz Péter.
Feltámadt az ipar, de lehet, hogy korai az öröm
A KSH kommentárjában kiemelte, hogy „az ipar teljesítménye hosszú idő után pozitívan befolyásolta a GDP alakulását.” Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint ez arra utal, hogy a jövő héten megjelenő ipari termelési adatok várhatóan masszív felpattanást jelezhetnek márciusra vonatkozóan.
Fotó: Facebook / BMW
Az ipar hosszú ideje tartó vesszőfutása úgy tűnik, hogy az első negyedévben végre megszakadt. A folytatás persze igencsak kérdőjeles, hiszen az iráni háború nyomán az energiaintenzív iparvállalatok egy jelentős költségsokkal szembesültek.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a korábbi időszak kedvezőtlen teljesítménye, vagyis a bázishatás is megdobhatta a szektor teljesítményét. Egyelőre tehát elhamarkodott lenne trendfordulóról beszélni.
A szolgáltatásokban lehet bízni
Ami biztos, hogy az első negyedéves pozitív adat hátterében leginkább a szolgáltatások kedvező teljesítménye húzódott meg.
„Ennek kapcsán a fogyasztás szerepét érdemes kiemelni: a családtámogatások bővülése, a dinamikus béremelések, valamint a mérséklődő infláció mind hozzájárulhattak a költések növekedéséhez” – fűzte hozzá Horváth Diána.
„Feltehetően a választások előtti jóléti intézkedések is manifesztálódhattak az első háromhavi adatokban” – hívta fel a figyelmet egy speciális tényezőre Nagy János.
A KSH a szolgáltatásokon belül a szakmai, műszaki és adminisztratív tevékenységet is kiemelte. Virovácz Péter szerint ez az Otthon Starthoz köthető, ingatlanfejlesztésekhez kapcsolható előzetes (például műszaki, mérnöki tervezési) tevékenységekkel magyarázható.
A statisztikai hivatal a részletes GDP-adatokat június 2-án közli majd. Az ING Bank vezető közgazdásza úgy véli, hogy felhasználási oldalon egyértelműen „a fogyasztás lehetett a húzóerő, amit a beruházások minimális növekedése segíthetett, de a teljesítményt a nettó export folytatódó negatív hozzájárulása fékezhette.” A nettó export gyenge teljesítményére utal egyébként a friss, márciusi külkereskedelmi statisztika is, amiről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Virovácz a sok pozitív meglepetés mellett egy negatív fejleményre is rávilágított. „Az agrárium esetében is némi pozitív kontribúcióval számoltunk. De mivel erről nem írt a KSH, így ez a hatás vélhetően elhanyagolható mértékű lehetett” – fogalmazott.
Az iráni kockázatok
Bár az első negyedéves gazdasági teljesítmény a legtöbb előzetes várakozást felülmúlta, az elemzők mégis a realitások talaján állnak a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban.
„A kedvező adat ellenére nem árt az óvatosság. A február végén kirobbant közel-keleti konfliktus hatása még az első negyedéves számokban csak kismértékben jelenhetett meg, a későbbiek során azonban várhatóan egyre erőteljesebben érezteti majd negatív hatásait” – emelte ki a legfontosabb bizonytalansági tényezőt Horváth Diána. Az iráni háború ráadásul hosszú távon rányomhatja a bélyegét a magyar (és a világgazdaság) teljesítményére.
„Még ha sikerülne is a közeljövőben lezárni a háborút és megnyílna a Hormuzi-szoros, az energetikai infrastruktúra sérüléseit hosszabb idő helyreállítani. Ezen tényezők pedig érdemben emelik az energia árát, ami fokozatosan begyűrűzik a magyar gazdaságba és az infláció gyorsulását vonja maga után. A fogyasztás ennélfogva a korábban vártnál alacsonyabb szinten alakulhat, ugyanakkor változatlanul a gazdaság fő hajtóereje maradhat”
– írta az MGFÜ senior elemzője.
Tovább árnyalja a képet, hogy Virovácz Péter szerint a közel-keleti háborúval kapcsolatban „az elhúzódó konfliktus forgatókönyve válik egyre reálisabbá. Ez tartósan magasabb energiaárakkal számol. Ebben az esetben a magyar gazdaság, pont mikor végre felívelhetne, szembesül egy jelentős kockázattal.”
Bár az iráni háború miatti inflációs megugrás az ING vezető közgazdásza szerint is ronthatja a fogyasztói hangulatot, azért várhatóan a fogyasztás marad a magyar gazdaság húzóereje. „A gazdasági növekedés struktúrája érdemben nem változik majd.”
A negatív forgatókönyveket erősíti, hogy a külső kereslet kapcsán is kedvezőtlen hírek érkeztek. „Legnagyobb felvevőpiacunkon, a német gazdaságban a kormányzati várakozásokat az idei évre jelentősen visszavágták, mindössze 0,6 százalékos növekedésre számítanak a korábbi 1,3 százalék helyett. Jövőre is csupán 0,9 százalékos dinamikát prognosztizálnak a megelőző előrejelzés 1,4 százalékával szemben. Ez pedig a magyar exportteljesítményre és a beruházási hajlandóságra is kedvezőtlenül hat” – tette hozzá Horváth Diána.
És a Tisza-hatás
A mérlegnek persze ezúttal is két serpenyője van. Miközben a geopolitikai bizonytalanságok kedvezőtlenül hatnak a magyar gazdaságra, a hamarosan felálló új Tisza-kormány intézkedései serkentően hathatnak.
„Jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége, feltehetően nagyobb volumenben inkább a jövő évtől kezdődően” – magyarázta Nagy János. Szintén választási hatásnak tudható be, hogy a héten megjelent áprilisi felmérések szerint – szemben az európai trendekkel – számottevően javult az üzleti bizalom idehaza.
Az Erste makrogazdasági elemzője szerint emellett „kedvező, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitás-kihasználtsága.”
Az egymással ellentétes hatások úgy tűnik, hogy az idei évben inkább kioltják egymást.
Így nőhet a GDP 2026-ban
„A 2026-os év első negyedéves teljesítményének fényében az ING Bank nem módosítja az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését. Nagyjából 1,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálunk” – közölte Virovácz Péter, aki néhány ágazatra külön is kitért:
„A beruházások esetében csupán mérséklet fordulatra és enyhe növekedésre (kedvező esetben 1-2 százalékra) számítunk. Eközben az import esetében a fogyasztás és a beruházások erős importigénye jelentős hatást gyakorol (és tovább ronthatja a termékkülkereskedelmi egyenleget – a szerk.). A külső kereslet gyengélkedése, az ellátási láncok és az energiapiacot érintő sokkok sem kecsegtetnek komolyabb pozitív változással az export oldaláról, ami így az idei év egészében visszafoghatja a gazdasági növekedést.”
Enyhén optimistább hangot ütött meg Horváth Diána. Az MGFÜ várakozásai szerint 2026-ban a magyar gazdaság 1,7 százalékkal nőhet, ami jövőre – kedvező fejlemények mellett – 3,1 százalékra gyorsulhat.
