A parlamenti szavazás súlyát jelzi, hogy hétfő délutánra megváltozott az erre vonatkozó előzetes forgatókönyv. Az ellenzéki pártok nyomására a kormánykoalíció beleegyezett abba, hogy ne csak a költségvetési bizottság, hanem a teljes Bundestag nyilvánítson véleményt. A parlamenti voksolást szerda délután tervezik, és a helyzet pikantériája, hogy a képviselők többnyire még csak találgatják, hogy miről is fognak szavazni.
Berlinben ugyanis mindeddig hivatalosan semmit nem hoztak nyilvánosságra a vasárnapi csúcson született előzetes egyezségekről, és a kancellár is egyelőre csak a pártok, illetve a frakciók vezetőit tájékoztatta. Merkel egyébként arra készül, hogy közvetlenül a szerda délutáni szavazás előtt kormánynyilatkozatban ismerteti a brüsszeli "első körös" megállapodásokat, és azok jóváhagyásához a képviselők lehető legteljesebb támogatását kéri.
Az eredmény nyitott, de szakértők szerint nem várható, hogy a Bundestag megvétózná az adósságválság leküzdését, illetve az EFSF kibővített alkalmazását célzó terveket. Nem kizárt azonban, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők táborában magasabb lesz az elutasítók száma, mint legutóbb, szeptember végén, az euróövezeti támogatási alap 440 milliárd euróra bővítéséről dönteni hivatott szavazás során volt.
A vasárnapi megállapodásokról, illetve a kancellár hétfői tájékoztatásairól estig csak "morzsák" szivárogtak ki. Az ellenzéki Zöldek frakcióvezetője, Jürgen Trittin szerint Merkel megerősítette, hogy a görög államadósságok elengedésének mértékét az eddig előirányzott 21 százaléknál jóval nagyobbra tervezik. A kancellár 50 és 60 százalék közötti nagyságrendet említett. Utalt arra is, hogy ennek érdekében a bankok feltőkésítésére mintegy 100 milliárd euró szükséges, ebből Németországban kereken 5,5 milliárd. A bankok tartalékképzését pedig kilenc százalékos tőketartalék-szintre kell felemelni, ez ugyanis garantálhatná azok nagyobb stabilitását.
Ugyancsak a Zöldek vezető politikusa ismertette a kancellárra hivatkozva azt az elképzelést, hogy az EFSF kibővített alkalmazási forrásait 1000 milliárd euró fölé emelnék. Ennek kapcsán szóba jön egy úgynevezett biztosítási variáns, ami azt jelentené, hogy a bajba jutott országok új hiteleinek egy részét az EFSF egyfajta casco biztosításként garantálná. A másik variáns a nemzetközi valutaalap bevonása, és elképzelhető a kettő kombinációja is. Merkel ugyanakkor állítólag biztosította a pártvezetőket arról, hogy a korábban vállalt, 211 milliárd eurót kitevő német garancia semmilyen körülmények között nem változhat.
A parlamenti szavazás szükségességét a közelmúltban határozatában az alkotmánybíróság írta elő. A karlsruhei bírói testület hangsúlyozta, hogy a jövőben szükség van a Bundestag előzetes jóváhagyására minden olyan uniós döntéshez, ami befolyásolhatja a parlament "felségjogát" a költségvetések alakítására. A határozat szerint egyes esetekben elegendő a költségvetési bizottság állásfoglalása, nagyobb horderejű döntésekhez azonban az egész Bundestag véleménynyilvánítására van szükség. Értesülések szerint több uniós tagállam közvetve bírálta a német "gyakorlatot", hangoztatva, hogy ez az uniós döntéshozatal jelentős lelassulásához vezet.
MTI
