Húsvét van, a katolikusok legfontosabb ünnepe, s ilyenkor talán nem illő pénzügyekről beszélni - Júdás ugye 30 ezüstpénzért árulta el Jézust - de reméljük, olvasóink nem tekintik szentségtörésnek, ha mi most mégis pénzügyi aspektusból foglalkozunk a hitélettel.
Az Orbán-család ünnepi előkészületei
Megnéztük, Európa államai mennyit fordítanak a vallással összefüggő kiadásokra a költségvetésükből. Nem mintha pusztán ez alapján végső következtetést lehetne levonni egy adott ország lakosságának vallásosságáról, de a számok valamit talán mégis jeleznek a kormány és az egyház(ak) viszonyáról.
Nos, egy ilyen felvezetés után talán nem lesz meglepetés, hogy a magyar kormány nagyon előkelő helyen áll ebben az összevetésben. Az Eurostat pár hete frissített adatbázisa szerint a költségvetésünk 0,7 százaléka megy el a vallással kapcsolatos kiadásokra, egyéb, közösséget segítő szolgálatokra. (A legfrissebb adat 2015-ös.)
Hozzánk fogható arányban még a dánok (0,8 százalék), horvátok (0,8), az izlandiak (0,7) és norvégok (0,6) költenek ugyanilyen célokra. Ezzel be is azonosítottuk az élmezőny tagjait.
Arra vonatkozóan az Eurostat statisztikája nem árul el részleteket, hogy a vallási célú kiadásokon belül milyen a megoszlás az egyes felekezetek, egyházak között. De kiindulhatunk abból, hogy az Orbán-kormány a "keresztény és magyar állam" megerősítését tekinti krédójának. Kinyilatkoztatásaikban legalábbis ezt a küldetésüket hangsúlyozzák.
A vallási élet felértékelődését mutatja egy másik adat is, mely szerint 2009-ben - tehát a második Orbán-kormány előtt - még a büdzsé 0,1 százalékát irányították az egyházakhoz. Azóta emelkedett 0,7 százalékra a részesedésük.
A vallás és az állam szoros viszonya ugyanakkor nem mindenhol nyilvánul meg ilyen direkt módon a költségvetési politikán keresztül. A hagyományosan erős vallási alapokkal rendelkező lengyelek például mindössze 0,1 százalékot engednek át költségvetésükből ilyen célokra. Az olaszokról ugyanez mondható el, s ott sem költenek többet 0,2 százaléknál az egyházakra.
A nyugat-európai társadalmakra általában jellemző egyébként, hogy központi fiskális úton elég korlátozottan folynak bele a hitéletbe. Az unió - ma még 28 - tagállamában átlagosan a költségvetés 0,1 százaléka jut az Isten szolgáihoz.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
