A magáncsőd-eljárás elindításának egyik legfontosabb lépése, hogy az adós nyilatkozzon vagyonáról, illetve a saját, esetleges kezese vagy adóstársa jövedelméről. Ez két dolog miatt fontos: egyrészt ez alapján állapítják meg, hogy egyáltalán jogosult-e belépni a rendszerbe, másrészt ez lesz a tárgyalási alap a hitelezővel, amely alapján a következő 5 évben tartozásait kiegyenlíti – mondta Dr. Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára, az mfor.hu „Konferencia a Magáncsődről” című rendezvényén.
Bár a magáncsőddel kapcsolatban sokaknak a „rövid pórázon tartott” adósok képe sejlik fel, valójában az eljárás célja, hogy a felek peren kívül meg tudjanak egyezni a tartozás kiegyenlítéséről, vagy ha ez nem sikerül, akkor is mind a két fél számára méltányos megoldás szülessen.
Éppen ezért léphet be csak olyan ember a rendszerbe, akinek van vagyona és jövedelme és ennek számított értékének a tartozás legfeljebb kétszerese. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi történik, ha valakinek – aki egyébként a megállapodások szerint teljesíti kötelezettségeit – elapad a bevétele?
- Ebben az esetben belép az állam, vagyis ha úgy ítéli meg, akkor adhat támogatást a hitelesnek.
- A felek a Csődvédelmi Szolgálat segítségével átütemezhetik a törlesztést. Ebben nem csak az adós, hanem a hitelező is érdekelt, hiszen a csődvédelem alatt kényszerértékesítést nem indíthat, vagyis a pénzéhez máshogy nem juthat.
- Beléphet a „családi összefogás”, hiszen ha például az 5 év végével is meg szeretnék tartani a családi ingatlant és szeretnék, hogy a végén a tartozás egy részt elengedjék, akkor különösen érdekeltek a csődeljárás sikeres lezárásában.
- Illetve a törvényben van egy „puffer”, vagyis ha az adós nem tudta teljes mértékben teljesíteni a vállalásait – kezelhető mértékben természetesen – akkor még lehetősége lesz a fennmaradó tatozásával kapcsolatban is megegyezni a hitelezővel az 5 év végén is.
A magyar törvény kuriózum Európában
Ahogy azt dr. Turcsán Katalin, az IM főosztály-vezetője elmondta, a hazai törvény megalkotása komoly fejtörés elé állította a jogalkotókat. Ennek oka, hogy a fizetési fegyelem rombolása nélkül a jelzáloghitelezési kedv megtartásával kellett összeegyeztetni az adósok és a hitelezők érdekeit egy olyan országban, ahol az átlagos jövedelem vélhetően éppen csak a megélhetéshez elég. Tőlünk nyugatabbra ugyanis az átlagnál alacsonyabb jövedelem is elég lehet a létfenntartáshoz, amelyet egyébként a törvény szavatol.
Egyéni vállalkozók is
Sokan nem tudják, hogy a magáncsőd nem csak a magánszemélyek által felvett hitelek lezárásban segít, hanem az egyéni vállalkozóknak is, persze azzal a megkötéssel, hogy a hitelt a vállalkozás fejlesztésére vették fel. Ez az oka, hogy a tartozás felső határa 60 millió forint lehet.
Nehéz lesz trükközni
Aki esetleg már elgondolkozott azon, hogy miként lehet kijátszani a törvényt, tehát például „családi vagy baráti kölcsönökkel” esetleg a saját magunk által vezetett cégtől felvett pénzzel „elnyomni” a fő tartozást kezelő bank vagy hitelintézet követelését, annak csalódnia kell. A törvény ugyanis kategorizálja a hitelezőket és első helyen privilegizált helyzetben a jelzáloghitelezők állnak, vagyis elsőként az ő tartozásukat kell kiegyenlíteni.
A magáncsőd bár a legnehezebb helyzetben lévőknek nem tud segíteni, vélhetően több mint 100 ezer adós mentesülhet tartozása egy részétől (hogy hányan lépnek be valójában az még kérdéses, de lehet, hogy megáll 25-40 ezernél) és 5 év múlva tehermentesen folytathatja életét. Ha viszont egyszer valaki meghozta a döntést, hogy belép, akkor azt felfüggeszteni nagyon nem éri meg, mert abban a pillanatban minden védettsége megszűnik és elveszti annak lehetőségét is, hogy a végén valamennyit elengedjenek a pénzből, illetve rá hárulnak a késedelmi kamatok is.
mfor.hu
