<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p


			
		

Minden évben hatalmas dilemmát jelent, hogy vajon teljesül-e az adósságcél, és annak mértéke az év végén - még ha minimálisan is, de - csökkentő trendet mutat-e. Becsléseink szerint idén - ha nem áll feje tetejére a világ a következő pár hónapban - játszi könnyedséggel elérhetik Orbánék a céljukat.

Az elmúlt héten ismét emelkedett a központi kormányzat bruttó, nem konszolidált adósságállománya, 136 milliárd forinttal 25 167-re, ezzel együtt így a legutóbbi két hétben 355 milliárdos ugrás mutatkozott. Ha kicsit messzebbre is visszatekintünk az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) heti előzetes adatsorában, jól látható, hogy a kormányzati adósság június vége óta többet volt a 25 ezer milliárdos szint felett, mint alatta és látva, hogy még most október elején is jelentősebb összeggel emelkedett az állomány, némi aggodalom övezheti a kormányzati célt az év végi csökkenő adósságrátát feltételezve.

Az adósságráta meghatározásához azonban még néhány adatra szükség van. Igaz, hogy a fent említett kormányzati adósság a teljes államháztartási adósság döntő részét kiteszi, ám emellett még egyéb tartozások is vannak a rendszerben, melyről csak negyedéves adatok állnak rendelkezésre. Ezért a Magyar Nemzeti Bank adatait hívtuk segítségül, mely szerint június végén ez az egyéb adósságállomány 807 milliárd forint volt. Ezt kell hozzáadni a teljes adóssághoz és rögtön megkapjuk, hogy az államháztartás adóssága október 2-án 25 974 milliárd forint lehetett.

A cél az lenne, hogy (tavaly év végéhez mérten) egy minimális csökkenést feltételezve ez 76,1 százalékra süllyedjen 2015. december 31-ére. Ehhez meg kell határoznunk azt, hogy a ráta ismeretében mekkora GDP-nek és államháztartási adósságnak kell lennie. 

Az év végi GDP becsléséhez a kormányzati prognózisukat hívtuk segítségül és a tavaly év végi nominális adatot. A felülvizsgált érték szerint 2014 végén a bruttó hazai termék 32 180 milliárd forint volt, a kormány pedig a jövő évi költségvetés makrotáblázata szerint 3,1 százalékos idei növekedéssel és 2,3 százalékos GDP-deflátorral számolt. Szorzás után kiderül: 2015 végén 33 952 milliárd lehet a nominális GDP-nk. A 76,1 százalékos rátát feltételezve a teljes államháztartási adósság így 25 837 milliárd forint lehet. Mivel az október 2-i állapot becslésünk szerint 25 974 milliárd forint volt, a következő pár hónapban 137 milliárdos csökkenésre lesz szükség, ami egyáltalán nem tűnik kivitelezhetetlennek, sőt!

Mit jelent mindez?

Becsléseink szerint tehát idén játszi könyedséggel összehozhatják Orbánék a csökkenő adósságrátát év végére, hiszen ha a mostani államháztartási adósságot elosztjuk az év végére becsült GDP-vel, akkor 76,2 százalékos rátát kapunk. Tehát ez is visszaigazolja: közel a cél.

Ráadásul ha csak a kormányzati adósságot nézzük (ez a teljes államháztartási adósság döntő részét jelenti) és a 2014-es éven belüli lefutásából indulunk ki, akkor a következő pár hétben el kell kezdődnie a látványos csökkenésnek, ami még inkább ráerősít a sikeres adósságharc feltételezésére.

Ha azonban az idei évben mégsem így zajlik le ez a történet, még akkor sem mondhatjuk azt, hogy nagy bajban lesznek Orbánék. Persze csak akkor, ha néhány feltétel teljesül a GDP-vel kapcsolatban. Vagyis a gazdaságunknak a kormányzat előrejelzésnek megfelelően 3,1 százalék körüli mértékben kell növekednie, a deflátor pedig nem szabad, hogy kisebb legyen a prognózisban megjelölt 2,3 százaléknál. Utóbbira azonban nem sok esély van. Tavalyhoz hasonlóan ugyanis idén is a vártnál magasabb lehet a deflátor mértéke, amit két tényező is megerősít:

  • a második negyedév végével záródó egy évben 3,6 százalékos volt a deflátor mértéke, igaz már a második félévre esett az olaj árának bezuhanása, ám még így is kevés esély van a 2,3 százaléknál kisebb deflátorra.
  • A kormányzat által közszférában dolgozók körében végrehajtott idei béremelések deflátornövelő hatással bírnak.

Összefoglalva tehát az látszik, hogy a várakozásoknak megfelelő év végi nominális GDP esetén már a mostani - rekordközeli - adósságszint mellett is sikerrel vívhatja meg az idei adósságharcát a kormány. Ennek az esélyét a jelenleg pozitív (kormányzati és egyéb szervezeti) prognózisok és a várakozásaink szerint következő hónapokban jelentősebben mérséklődő kormányzati adósság csak tovább növeli. Egy tényezőről ugyan nem ejtettünk szót az elemzésünkben, mégpedig a forint árfolyamának alakulásáról, ám részünkről sarlatánság lenne előre megbecsülnünk, hogy a következő hónapokban gyengülni vagy netán erősödni fog a hazai fizetőeszköz az euróval szemben. Mivel az adósság közel 34 százaléka devizában denominált, elméletben a forint további gyengülése az adósság növekedésének, míg az erősödés a csökkentés irányába hat majd. 

Székely Sarolta
mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.