Az APEH nem rendelkezik megfelelő törvényi felhatalmazással ahhoz, hogy az adóellenőrzés során adatokat kérjen a jövedelmek felhasználásáról – állítja Szabó Máté. Az ombudsman álláspontja szerint komoly alkotmányossági veszélyeket rejt az előzetes becslések gyakorlata is. Az adóhatóság ugyanis könnyen abba a hibába eshet, hogy a becslés alapján tett megállapításaiból következtet annak jogalapjára.
"Súlyos tévedések közvetlen veszélyét hordozza és a jogbiztonság, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével fenyeget, ha az adóhatóság életszerűtlennek minősítve hagy figyelmen kívül bizonyos adózói nyilatkozatokat" – mutat rá az ombudsman.
Az életszerűség meghatározása, habár szubjektív értékítélet tükröz, mégis visszás következményekkel járhat, ha a kiadások bizonyításakor az érdemi megállapítások helyett a hivatalos létminimum-adatot veszik figyelembe, vagy ha a jövedelemigazolás során automatikusan eltekintenek a készpénz és a bemutatóra szóló értékpapírok beszámításától.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa figyelmeztet, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogbiztonságot csorbítja, ha az APEH az előzetes tájékoztatásával ellentétben vizsgálja az iratmegőrzési kötelezettségen kívül eső, már elévült időszakot és ehhez az igazolásokat, bizonyítékokat az adózóktól várja. Az ombudsman sürgeti, előzzék meg, hogy a vagyonosodási vizsgálatok a kapcsolódó ellenőrzések miatt elhúzódjanak, ezért törvényben rögzítsék az ellenőrzés befejezésének objektív határidejét.
Az ilyen visszásságok elkerülése érdekében a biztos kezdeményezte az APEH elnökénél az adózói kötelezettségeket taglaló tájékoztatás, valamint az ellenőrzések gyakorlatának felülvizsgálatát, a megfelelő jogalap megteremtéséig pedig a vagyonosodási vizsgálatok felfüggesztését, javasolta továbbá a pénzügyminiszternek, hogy gondoskodjon a megfelelő törvényi alapok meghatározásáról, figyelembe véve az ombudsmani vizsgálat megállapításait.
MTI/ Menedzsment Fórum
