Azonban továbbra is nagy kérdés, hogy egyszeri, a választási eredményhez köthető hurráoptimizmusról van-e szó, ami – amilyen gyorsan kialakult – olyan gyorsan el is illanhat, vagy hosszabb távon, tartósan is javulhat a magyar gazdaság megítélése a nemzetközi befektetők szemében.
Ez kulcsfontosságú lenne abból a szempontból, hogy az elmúlt években a GDP 4–5 százalékát kitevő kamatkiadások érdemben csökkenjenek. Ez a ráfordítás tavaly abszolút rekordnak számított az Európai Unióban – mondta a Trend FM hétfői adásában Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója.
Szimbolikus, ugyanakkor a pénzpiaci stabilitás szempontjából is fontos ígérete a Tiszának az euró bevezetése, aminek feltételei a hamarosan felálló új kormány szerint négy éven belül teljesíthetők. Az 1993-ban hatályba lépett Maastrichti Szerződés alapján a GDP-arányosan 60 százalék alatti államadósság és a 3 százalék alatti költségvetési hiány mellett alacsony inflációra, valamint a forint árfolyamának és a hosszú lejáratú állampapírkamatok stabilitására is szükség van.
A közös uniós deviza magyarországi bevezetéséhez azonban nem is feltétlenül a konkrét célszámok teljesítése a kulcs, hiszen az elmúlt több mint húsz évben sok tekintetben felülírta az élet a maastrichti kritériumokat.
Sokkal inkább egy olyan hiteles, középtávú költségvetési pályára van szükség (ennek a tervét az ősz elején mutathatja be az új kabinet), ami egyértelműen jelzi a gazdaságpolitikai vezetés szándékát és elköteleződését.
A beszélgetést itt hallgathatja meg. A műsorvezető M. Szűcs Péter:
