4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Soha ennyi készpénz nem volt még a magyar gazdaságban, ami két lehetséges szcenáriót vetít előre. Vagy tovább nőtt a lakosság fogyasztása, vagy a párnacihákat töltöttük fel júniusban.

2850,7 milliárd forintnyi készpénz volt a magyar gazdaságban 2013 június végén. Ez 55 milliárdos növekedés májushoz, és 164,5 milliárdos megugrás az előző év azonos hónapjához képest. Utóbbi 6,12 százalékot tesz ki, miközben a pénzromlás mértéke 1,9 százalék volt. Vagyis a készpénzállomány reálértéken jelentős mértékben nőtt, amit alapvetően két okra lehet visszavezetni. Vagy a gazdaság teljesítménye fokozódik, többet vásárol a lakosság, amihez természetesen több készpénzre van szüksége. Vagy valamilyen sokk érhette a gazdasági szereplőket, ami magasabb készpénzbirtoklást tesz szükségessé.

Jelen helyzetben remélhetőleg az előbbiről van szó. Az mfor.hu már márciusi jegybanki adatok alapján megírta, hogy valaminek jönnie kell, hiszen soha ennyi forintunk nem volt még. Aztán jött is április, mely végre éves szinten pozitív változást hozott a kiskereskedelmi adatokban, ami, ha kisebb mértékben is, de jobb struktúrában fennmaradt májusban is. Ha tényleg erről van szó, vagyis a magasabb lakossági vásárlások miatt van szükségünk reálértelemben több készpénzre, akkor a következő hónapok kiskereskedelmi adatai is szépen fognak "mutatni". Ahogy a lenti táblázatból is látható, a készpénzállomány reálértéke és a lakossági fogyasztás éves változásának mértéke - szintén reálmutatóként – viszonylag szorosan együtt mozog.

Az ábrán két jelentősebb eltérést lehet látni, amikor is a készpénzállomány növekedését nem kísérte a fogyasztás bővülése. Az első esetben a devizahitelek elterjedésével megvalósult lakossági ingatlanvásárlások idejével esik egybe, vagyis a forgalomba kerülő készpénz nem a fogyasztásukban, hanem a beruházásban csapódott le.

A másik jelentősebb eltérés a magánnyugdíj-pénztári hozamok kifizetésének idejére esett. Bár az elemzők ekkor is a fogyasztás felfutását várták, a lakosság a bizonytalan hazai és nemzetközi kilátások miatt inkább megtakarított, ami aztán a háztartások pénzügyi vagyonának 3000 milliárdos növekedésében csapódott le.

Ilyen, a reálfogyasztás és a reálkészpénz-állomány eltérését megmagyarázó okot akár most is találhatunk. A tranzakciós adó megemelésének ötlete ugyanis májusban merült fel először, de júniusban fogadta el a parlament a végső paramétereket. Ez alapján jelentős mértékben nő augusztus elejétől a készpénzkivétel költsége, így könnyen lehet, hogy a lakosság még az olcsóbb időszakban feltölti a párnacihát, ami természetesen a készpénzállomány növekedéséhez vezet. Okosabbak már július végén lehetünk, amikor az MNB közli a bankrendszerben található betétek összegét. Ha valóban "költségoptimalizálás" miatt nőtt a készpénz, akkor azt látni lehet majd a betétek alakulásában is.

Végre havi nyereség az MNB-nél

Több hónapja tartó negatív sorozat szakadt meg a jegybanknál. Az MNB statisztikai mérlege szerint a jegybank saját tőkéje a május végi mínusz 55 milliárd forintról mínusz 49-re korrigált, vagyis egy négyhónapos negatív sorozat szakadt meg.

Az MNB gazdálkodásával kapcsolatos hír az is, hogy június végén 160 millió SDR-t (körülbelül 180 millió eurót) kellett az IMF-nek visszafizetnie, így a külföldi tartozásaink összege 2,11 milliárd euróra csökkent. Szintén egy június végi IMF-törlesztés miatt csökkent a kormány devizabetétjének összege 3,6 milliárd euróra, amihez egy átlagosnak tekinthető 476,6 milliárdnyi forintbetét is "tartozik". Így a kormány összesen 1531 milliárd forintnyi betéttel rendelkezett az MNB-nél június végén.

A jegybanki forrásoldalról még meg kell említenünk a kéthetes kötvényállományt, amely – a belföldi és külföldi tulajdonosokat is beszámítva - 4419 milliárd forintot tett ki június végén a májusi 4384 milliárd után. Vagyis egy kicsit sem közeledünk a Növekedési Hitel Program (NHP) meghatározott 3600 milliárdos céljához. Ez persze az mfor.hu rendszeres olvasóinak nem lehet meglepetést, hiszen már többször írtuk róla, hogy az NHP harmadik pillére a kudarc felé tart.

Eszköz oldalon pedig továbbra is kérdéses, hogy a jegybanki tartalékok hogyan csökkentek egy hónap alatt egymilliárd euróval, miközben a fenti két IMF-törlesztés 140,7 milliárd forintot tett ki, vagyis szűk félmilliárdos csökkenést magyaráz. Az MNB közleményében nem találtunk erre vonatkozó információt.

szp
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!