Ezen a héten megindult némi kommunikáció arról, hogy milyen lazító intézkedésekre lehet számítani. Ezek közül a pedagógus életpályamodell 20-30 milliárd forintot tehet ki idénre, más béremelésekről egyelőre túl kevés az információ, hogy számszerűsíteni lehessen - írják heti összefoglalójukban a Raiffeisen Bank elemzői. Mint látható, ezt a kiadást bőven fedezik a júniusi intézkedések. Amúgy is, hamarosan elcsendesülnek a hírek a gazdaságpolitikai fronton, hiszen egyre közelebb a szabadságolások és a parlamenti szünet ideje.
Mozgolódtak a jegybankárok a héten
A régiónkból viszont két érdekes, ám ellentétes monetáris kommunikáció is érkezett - hívják fel a figyelmet az elemzők. Egyrészről a román jegybank megkezdte a kamatcsökkentési ciklusát, a jelenleg 5 százalékon álló alapkamatot a bank szakembereinek várakozásai szerint 4,25 százalékig fogják csökkenteni ennek keretében. Ezzel a román jegybank csatlakozott a magyar és cseh társához, melyek a laza monetáris politikában gondolkoznak mostanában (a cseh jegybank ismét
intervencióval fenyegetőzik). Ugyanakkor mindezzel párhuzamosan véget ért a héten a lengyel jegybank kamatcsökkentési ciklusa, miután a héten szintén 25 bázisponttal csökkentették 2,75 százalékra. Mindazonáltal a régióban trendszerűen inkább csökkennek a kamatok, aminek összességében enyhe leértékelő hatása lesz a forintra, hiszen eközben az első fejlett jegybank már kivonulását tervezi - vélik a szakemberek.
Az EKB viszont némileg meglepetésre új eszközt vezetett be az e heti ülésen. A kamatok ugyan nem változtak, de Mario Draghi az ülés után kijelentette, hogy a tanács szerint sokáig maradhatnak a jelenlegi, vagy akár alacsonyabb szinteken a kamatok. Ez egy konkrét előrejelzés a tanács részéről, ilyesmire eddig soha nem volt még példa az európai jegybankárok esetében. Mi több, ez egy elég drasztikus váltást jelent a monetáris kommunikációban: eddig határozottan azt kommunikálta minden eddigi és jelenlegi európai jegybankár, hogy sosem kötelezik el magukat előre.
A Raiffeisen elemzői szerint azonban az utóbbi időszak hozamemelkedése váltotta ki a váltást, amivel szerintük az EKB azt üzeni, hogy nem tolerálja a monetáris kondíciók szigorodását. A központi bank két témára fókuszál: azt szeretné, ha a monetáris kondíciók egyenletesebbek lennének mind lejárati szerkezetben (azaz laposabb hozamgörbe), mind pedig a tagországok közt (alacsonyabb hozamkülönbözetek) - részletezik az elemzők. A mostani eszköz az előbbit szolgálja, ugyanakkor egyértelműen gyengíti az eurót. A tagországok hozamkülönbözetének csökkenését serkentő eszközt vártak korábban (tavasszal) a banktól, ám az úgy tűnik őszig lekerült a napirendről.
A pénz kivándorlás továbbra is tart
Az emelkedő hozamkörnyezet hatására folytatódott a tömeges pénz kivándorlás a kötvényalapokból a tengerentúlon. Az ICI felmérése szerint június utolsó hetében több pénzt vontak ki, mint 2004 óta 1 hónap kivételével (2008.10) bármelyik 4 hét alatt. A részvényalapokkal most kevésbé törődtek, mert a hétfőn indult a második negyedéves eredményszezon. Az elemzők továbbra is rekord mértékű (26,40$) részvényenkénti eredményt várnak az S&P 500-astól negyedéves szinten, az 1Qbeli rekord mértékű eredmények után, bár ez az szám elmaradt az egy évvel és negyedévvel ezelőtti becslésektől. Mindezt annak ellenére, hogy a cégek 81 százaléka negatív kilátásokat fogalmazott meg, ami negatív rekordnak számít. Valószínűleg újra sikerül felülteljesíteni a várakozásokat, míg eredményben továbbra is alulmúlják azokat.
mfor.hu
