"A nyugdíjrendszert meg kell menteni. Ehhez elengedhetetlen több ideig dolgozni, csoda nem létezik. Minden európai partnerünk már felemelte a nyugdíjkorhatárt. Nem lehet kimaradni a folyamatból" - mondta szerdán Eric Woerth munkaügyi miniszter a kormány nyugdíjreform-tervezetének ismertetésekor. A tárcavezető kiemelte, hogy az intézkedések célja az, hogy az idén 10 milliárd eurós hiányt felhalmozó állami nyugdíjpénztár 2018-ra egyensúlyba kerüljön.
A gazdasági válság elmúlt két évében a francia nyugdíjrendszer deficitije háromszorosára nőtt: a közel negyven kiegészítő állami- és magánpénztár hiányával együtt a rendszer deficitje idén elérheti a 32 milliárd eurót, 2020-ra pedig 45 milliárd euróra emelkedhet, ha nem történnek megelőző intézkedések. A tervezet legfőbb és a közvélemény, valamint a szakszervezetek által leginkább vitatott intézkedése a jelenlegi 60 éves nyugdíjkorhatár fokozatos megemelése 62 évre 2018-ra. Ez azt jelenti, hogy 2011. július 1-jétől a korhatár évente 4 hónappal fog megemelkedni, hogy 2018 júliusra elérje a 62 évet. Az emelés az 1951-ben és az azután születetteket érinti.
Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár: a 60 évet 1983-ban az Francois Mitterrand néhai szocialista köztársasági elnök egyik első intézkedéseként vezette be az akkori 65 év lecsökkentésével. Ezt a baloldal azóta érinthetetlen szociális vívmánynak tekinti, s mostanig a jobboldal sem mert hozzányúlni.
A munkaügyi miniszter a tervezet ismertetésekor azt hangsúlyozta, hogy a reformnak felelősnek és társadalmilag igazságosnak kell lennie. Ennek érdekében a magas jövedelmek adóját megemeli a kormány, amelyből évente 3,7 milliárd eurós plusz bevételt remél a nyugdíjak finanszírozásához. A legmagasabb adósáv (az évi 69783 eurót vagy annál többet keresők számára) a jelenlegi 40-ről 41 százalékra emelkedik. Az új adó a 342 ezer legnagyobb bevétellel rendelkező háztartást érinti a francia családi adózási rendszerben.
Az egyszázalékos adóemelés vonatkozik minden tőkejövedelemre is (részvényopciókra, osztalékokra, ingatlan bérbeadásra, vállalatvezetői magas nyugdíjakra), valamint a vállalkozások egyes szociális adókedvezményei megszűnnek.
A közszférában dolgozók jelenleg csak 7,85 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek a magánszektorban foglalkoztatottak 10,55 százalékával szemben. A kormány tíz év alatt szeretné a közalkalmazotti járulékfizetést a magánszférában dolgozók szintjére hozni. Megszűnik 2012-től a háromgyerekes közalkalmazottak korkedvezményes nyugdíjazásának lehetősége is legalább 15 évnyi munkaviszony után. Két év múlva már csak azok vehetik igénybe ezt a kedvezményt, akiknek már addig három gyermeke született: 2008-ban 14 ezer nő élt ezzel a lehetőséggel.
A tervezethez - amely július 13-án kerül a kormányülés elé - péntekig tehetik meg javaslataikat a szakszervezetek. A nyugdíjreform vitáját szeptemberben kezdi meg a parlament, és a kormány szándékai szerint még az év vége előtt elfogadja.
MTI/Menedzsment Fórum
