A GKI előrejelzése szerint 2011-ben 2,7 százalékkal nő a magyar gazdaság, ez az ütem nagyobb az Európai Unió átlagánál. Az ipar a tavalyi tíz százalékot meghaladó növekedés után idén várhatóan 9 százalékkal többet bocsát ki (korábban 7 százalékot várt a GKI, lásd a táblázatot), a beruházások a múlt évi közel 4 százalékos visszaesés után idén már 4 százalékkal bővülnek.
Az építőipar régóta várt talpra állása az EU-finanszírozású projektek beindulásának függvénye, aminek időpontja egyelőre bizonytalan. A nagy autóipari beruházásokhoz építés is kapcsolódik, a cégek többsége azonban inkább gépberuházást tervez. A lakásépítésben folytatódik a visszaesés, a 2010. évi 20 ezer után 16-18 ezer felépülése várható. Az összességében növekvő vásárlóerő hatására mintegy két százalékkal emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, az autóértékesítés valószínűleg ennél is jobban.
A GKI januári felmérése szerint a közepes és nagy cégek több mint kétharmadánál januárban nem volt béremelés a minimálbérnél többet keresők körében, illetve a végrehajtott bérfejlesztés - az egykulcsos szja bevezetése és az adójóváírás csökkentése miatt - az alacsonyabb jövedelműekre koncentrált. A minimálbérek 6,1 százalékos (78 ezer forintra történő) emelése önmagában alig növeli a nettó keresetet, vagyis ebben a körben mintegy 3 százalékkal csökkent a reálkereset. Az átlagos reálkeresetek 2011-ben várhatóan 2,5 százalékkal emelkednek, de e mögött a gyermektelen közepes és alacsony jövedelműeknél érzékelhető csökkenés, míg a magasabb jövedelműeknél markáns növekedés megy végbe.
A pénzpiaci folyamatokat - a GKI előrejelzése szerint - a költségvetési egyensúly középtávú fenntarthatóságának külső megítélése dönti el. A kormány februárban jelenti be azokat a strukturális átalakításokat, illetve egyensúlyjavító lépéseket, amelyek révén 2012-13-ban is 3 százalék alatt tartható a deficit. A kormány 600-800 milliárd forintos intézkedésre szóló ígéretét - aminek a konkrét tartalma egyelőre homályos - elsőre pozitívan fogadta a piac, ami - a kedvezőbbé váló általános befektetői hangulattal együtt - a forint erősödéséhez vezetett.
A nemzetközi intézmények és befektetők által február-márciusban jól fogadott csomag esetén hosszabb távon is maradhat a viszonylag erős forint, kamatcsökkentési ciklus is beindulhat, míg csalódottság esetén - főleg ha ez az EU intézmények reakcióiban és a hitelminősítők besorolásában is megmutatkozna - gyors, ellenirányú folyamat mehet végbe - fogalmaz előrejelzésében a GKI.
MTI
