A bírói testület nem vette figyelembe, hogy az ellenzéki többségű parlament Maduro január közepén bejelentett rendeletét egy héttel később elutasította. "A rendelet közzétételékor hatályba lépett, legitimitása, érvényessége, hatálya és alkotmányossága visszavonhatatlan" - szögezte le a legfőbb bírói testület. A hatvannapos szükségállapot kiterjeszti az elnök hatáskörét, aki így beleavatkozhat a venezuelai vállalatok ügyeibe, illetve valuta- és árkorlátozást vezethet be annak érdekében, hogy "garantálja a hozzáférést" az alapvető élelmiszerekhez, árucikkekhez, gyógyszerekhez.
Ilyen autókat gyárt Észak-Korea
Az ellenzéki pártok mellett szakszervezetek és vállalatok is attól tartanak, hogy az elnöki rendelet veszélyezteti a magántulajdont, az infláció és a munkanélküliség növekedéséhez fog vezetni, az elnök gazdaságpolitikája pedig nem lesz hatékony a válsággal szemben.
Henry Ramos Allup, a venezuelai törvényhozás ellenzéki elnöke a szükségállapot bevezetésére reagálva felszólította a parlamenti többséget, hogy gyorsítsa fel az államfő mandátumának lerövidítését célzó folyamatot. Úgy fogalmazott, hogy az elkövetkező napokban konkrét javaslatot tesznek arra, hogy eltávolítsák "ezt a kormánynak nevezett nemzeti szerencsétlenséget".
A világ legnagyobb ismert kőolajkészletével rendelkező ország gazdasága várhatóan az idén is csökkeni fog. Venezuela bevételeinek mintegy 96 százaléka származik kőolajtermékek exportjából, miközben az olaj ára az elmúlt időszakban a korábbi töredékére esett, ami miatt a dél-amerikai ország gazdasága mélyrepülésbe kezdett.
Venezuela súlyos recesszióval, a világon a legmagasabb inflációval és kiterjedt - egyebek mellett olyan alapvető termékeket, mint az étolajat és a WC-papírt is érintő - áruhiánnyal küzd, miközben hatalmas kőolajkészletei vannak. Maduro szocialista kormánya ellenfelei aknamunkáját, az ellenzék viszont az egykori buszvezetőből lett elnök elhibázott gazdaságpolitikát okolja az ország helyzetéért.
MTI
