A derivatívákat eredetileg azért hozták létre, hogy enyhítsék a befektetők veszteségeit. Egyes kontraktusok például a hitelezőket védik a jelzálogalapú kötvényeken való nagy bukásoktól, de a magánszemélyek lakásbiztosítása is az ilyen derivatívák közé tartozik.
Nagyobb léptékben a kontraktusok lehetővé teszik, hogy a pénzügyi szolgáltató cégek nagyobb és bonyolultabb kockázatokat vállalhassanak a megszokottnál - például több jelzáloghitel vagy vállalatoknak folyósított kölcsön kiadásával. A kontraktusokat el is lehet cserélni, ami elvileg tovább csökkenti a rizikót, de növeli az érintett felek számát.
Potenciális hidrogénbombák
Warren Buffett és Felix Rohatyn, a New Yorkot az 1970-es években egy pénzügyi katasztrófától megmentő befektetési bankár potenciális "hidrogénbombáknak", pénzügyi tömegpusztító fegyvereknek nevezték a fizikai áru vagy részvény cseréje nélküli, származtatott üzleteket. Soros ennél enyhébben fogalmazott: azért nem szorgalmazta a derivatívák alkalmazását, mert "nem egészen értjük a működésüket".
Greenspan ezzel szemben több mint egy évtizeden keresztül vadul védelmébe vette az ilyen kontraktusokat, amikor a kongresszus vagy a Wall Street támadásokat intézett ellenük. "Úgy találtuk: a derivatívák remek eszközök arra, hogy a kockázat terhét levegyük azok válláról, akik nem tudnak és nem akarnak rizikót vállalni, és átadjuk azoknak, akik képesek és hajlandóak is kockáztatni" - mondta el a szenátus bankokat felügyelő bizottságának még 2003-ban az akkor jegybankelnök.
Greenspan bizodalma a kreált termékekben ma is rendületlen, még egy olyan gazdasági vihar közepette is, amelyet saját maga is az évszázad legszörnyűbb pénzügyi válságaként írt le. A probléma szerinte nem az, hogy a kontraktusok bedőltek, a bajok gyökere inkább az azokat alkalmazók kapzsiságában keresendő.
"Sokan túl nagy kockázatot vállaltak igen kecsegtető ügyletek bonyolításával, és abban reménykedtek, hogy még a krach előtt túladhatnak a derivatívákon. Legtöbbjük tévedett" - mondta el. - "Az ilyen ügyletek kockázatosak, a kockázatmenedzsment pedig soha nem hoz tökéletes megoldást" - tette hozzá Greenspan.
531 billió dolláros piac
Sok szakértő azonban merőben másként gondolkodik a derivatívák hasznosságáról. Frank Partnoy, a San Diego-i Egyetem professzora, a pénzügyi szabályozás szakembere szerint egyértelmű, hogy a derivatívák a jelenlegi krízis középponti szereplői, Greenspan pedig ezek deregulációjának legharciasabb képviselője volt.
A derivatívák piaca 531 billió dollárosra duzzadt a 2002-es 106 billióról és a húsz évvel ezelőtti gyakorlatilag elhanyagolható méretről. A pénzügyi kockázatok enyhítésére és a gazdasági problémák kivédésére megalkotott eszközök éppen a szándékolt hatással ellentétes folyamatokat indítottak be: növelték a rizikót és a bizonytalanságot.
Frank Partnoy-jal egyetértésben sok közgazdász véli úgy, hogy ha a Fed ex-elnöke hosszú regnálása alatt óvatosabban kezelte volna a derivatívák szabályozását, nem alakult volna ki a bizonytalanságból adódó válság. Egyesek szerint az 1990-es években a derivatívák annyira összefonódtak és olyan mértékben kifürkészhetetlenné váltak, hogy szövetségi felügyelet lett volna szükséges a pénzügyi rendszer védelméhez. Greenspan azonban minden adandó alkalommal kifejezte a Wall Street önszabályozó képességébe vetett hitét, a törvényhozók pedig nem kérdőjelezték meg szakértelmét. Így a derivatívák szabályozatlanok maradtak.
Felelőtlen pénzügyi cégek
A jelzáloghitel-piac gyengélkedésének kezdete óta Greenspan intézkedéseit egyre többen kérdőjelezték meg. Egymással csak a legritkább esetekben egyetértő közgazdászok, a politikai és ideológiai spektrum egymástól távoli pontjain elhelyezkedő szakemberek kezdték elítélni, hogy a pénzügyi vezető az alapkamat alacsonyan tartásával "szabadjára engedte" az ingatlanpiacot, ahelyett, hogy kamatemeléssel feltornászta volna az árakat. Mások azért kritizálták Greenspant, mert nem rendszabályozta meg a rendkívül kockázatos hiteleket kiadó pénzintézeteket.
Az Egyesült Államok semmiféle kormányzati intézkedést nem vezetett be - időben - a felelőtlen pénzügyi cégek tevékenysége ellen, de az ex-elnök nem bánta meg döntéseit. "A kormányok és a központi bank nem változtathatta volna meg a piaci folyamatokat, amelyek a válság kialakulásához vezettek" - jelentette ki.
Fokasz Oresztész
