5p

Bár az amerikai és a globális gazdaság számos prominens képviselője - köztük a magyar származású Soros György vagy Warren Buffett milliárdos befektető - is rendkívüli veszélyeket sejtett a derivatíváknak nevezett pénzügyi kontraktusokban, Alan Greenspan, az amerikai jegybankként funkcionáló Fedet évtizedeken keresztül vezető elnök máshogy vélekedett a kérdésről. Az International Herald Tribune-ban megjelent tanulmány szerint ez okozhatta az egész világra kiterjedő hitelválságot.

A "tettes"?

A derivatívákat eredetileg azért hozták létre, hogy enyhítsék a befektetők veszteségeit. Egyes kontraktusok például a hitelezőket védik a jelzálogalapú kötvényeken való nagy bukásoktól, de a magánszemélyek lakásbiztosítása is az ilyen derivatívák közé tartozik.

Nagyobb léptékben a kontraktusok lehetővé teszik, hogy a pénzügyi szolgáltató cégek nagyobb és bonyolultabb kockázatokat vállalhassanak a megszokottnál - például több jelzáloghitel vagy vállalatoknak folyósított kölcsön kiadásával. A kontraktusokat el is lehet cserélni, ami elvileg tovább csökkenti a rizikót, de növeli az érintett felek számát.

Potenciális hidrogénbombák

Warren Buffett és Felix Rohatyn, a New Yorkot az 1970-es években egy pénzügyi katasztrófától megmentő befektetési bankár potenciális "hidrogénbombáknak", pénzügyi tömegpusztító fegyvereknek nevezték a fizikai áru vagy részvény cseréje nélküli, származtatott üzleteket. Soros ennél enyhébben fogalmazott: azért nem szorgalmazta a derivatívák alkalmazását, mert "nem egészen értjük a működésüket".

Greenspan ezzel szemben több mint egy évtizeden keresztül vadul védelmébe vette az ilyen kontraktusokat, amikor a kongresszus vagy a Wall Street támadásokat intézett ellenük. "Úgy találtuk: a derivatívák remek eszközök arra, hogy a kockázat terhét levegyük azok válláról, akik nem tudnak és nem akarnak rizikót vállalni, és átadjuk azoknak, akik képesek és hajlandóak is kockáztatni" - mondta el a szenátus bankokat felügyelő bizottságának még 2003-ban az akkor jegybankelnök.

Greenspan bizodalma a kreált termékekben ma is rendületlen, még egy olyan gazdasági vihar közepette is, amelyet saját maga is az évszázad legszörnyűbb pénzügyi válságaként írt le. A probléma szerinte nem az, hogy a kontraktusok bedőltek, a bajok gyökere inkább az azokat alkalmazók kapzsiságában keresendő.

"Sokan túl nagy kockázatot vállaltak igen kecsegtető ügyletek bonyolításával, és abban reménykedtek, hogy még a krach előtt túladhatnak a derivatívákon. Legtöbbjük tévedett" - mondta el. - "Az ilyen ügyletek kockázatosak, a kockázatmenedzsment pedig soha nem hoz tökéletes megoldást" - tette hozzá Greenspan.

531 billió dolláros piac

Sok szakértő azonban merőben másként gondolkodik a derivatívák hasznosságáról. Frank Partnoy, a San Diego-i Egyetem professzora, a pénzügyi szabályozás szakembere szerint egyértelmű, hogy a derivatívák a jelenlegi krízis középponti szereplői, Greenspan pedig ezek deregulációjának legharciasabb képviselője volt.

A derivatívák piaca 531 billió dollárosra duzzadt a 2002-es 106 billióról és a húsz évvel ezelőtti gyakorlatilag elhanyagolható méretről. A pénzügyi kockázatok enyhítésére és a gazdasági problémák kivédésére megalkotott eszközök éppen a szándékolt hatással ellentétes folyamatokat indítottak be: növelték a rizikót és a bizonytalanságot.

Frank Partnoy-jal egyetértésben sok közgazdász véli úgy, hogy ha a Fed ex-elnöke hosszú regnálása alatt óvatosabban kezelte volna a derivatívák szabályozását, nem alakult volna ki a bizonytalanságból adódó válság. Egyesek szerint az 1990-es években a derivatívák annyira összefonódtak és olyan mértékben kifürkészhetetlenné váltak, hogy szövetségi felügyelet lett volna szükséges a pénzügyi rendszer védelméhez. Greenspan azonban minden adandó alkalommal kifejezte a Wall Street önszabályozó képességébe vetett hitét, a törvényhozók pedig nem kérdőjelezték meg szakértelmét. Így a derivatívák szabályozatlanok maradtak.

Felelőtlen pénzügyi cégek

A jelzáloghitel-piac gyengélkedésének kezdete óta Greenspan intézkedéseit egyre többen kérdőjelezték meg. Egymással csak a legritkább esetekben egyetértő közgazdászok, a politikai és ideológiai spektrum egymástól távoli pontjain elhelyezkedő szakemberek kezdték elítélni, hogy a pénzügyi vezető az alapkamat alacsonyan tartásával "szabadjára engedte" az ingatlanpiacot, ahelyett, hogy kamatemeléssel feltornászta volna az árakat. Mások azért kritizálták Greenspant, mert nem rendszabályozta meg a rendkívül kockázatos hiteleket kiadó pénzintézeteket.

Az Egyesült Államok semmiféle kormányzati intézkedést nem vezetett be - időben - a felelőtlen pénzügyi cégek tevékenysége ellen, de az ex-elnök nem bánta meg döntéseit. "A kormányok és a központi bank nem változtathatta volna meg a piaci folyamatokat, amelyek a válság kialakulásához vezettek" - jelentette ki.

Fokasz Oresztész

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!