Piaci elemzők többsége 25 bázispontos emelésre számított, de néhányan 50 bázispontos szigorítást sem tartottak kizártnak. A kamatemelési prognózisok mögött a vártnál magasabb magyar inflációs és béradatok, a tovább dráguló nemzetközi nyersanyagárak és az eurózónában kilátásba helyezett kamatemelés állt.
A Monetáris Tanács legutóbb május 26-i ülésén emelte 25 bázisponttal az alapkamatot, amit a testület 8 tagja támogatott, hárman az alapkamat szinten tartására, egy tag pedig 25 bázispontos csökkentésére szavazott.
Meglepő a Monetáris Tanács mai döntése, hiszen szinte mindenki arra számított, hogy 25 bázispontos emelés lesz – mondta el lapuknak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. De voltak olyan londoni vélemények, hogy akár 50 bázispontos emelés is lehet. Minden arrafelé mutatott, hogy ma emelés lesz, hiszen az inflációs adat a vártnál rosszabb volt, a bérek kiáramlása is az MNB számára kedvezőtlenül alakult. Nyilvánvaló, hogy a mostani döntésben a forint erős árfolyama játszott szerepet. Mára 238 forint/euróra emelkedett a jegyzés, amely a döntés hatására azonnal visszacsúszott 240-re. Ám mostani elhalasztás nem azt jelenti, hogy nem lesz több kamatemelés – mondta el Török Zoltán.
A Monetáris Tanács a kamat szinten tartását azzal indokolja, hogy a májusi jelentésben felvázolt inflációs alappályát nem módosítják az azóta megjelent adatok és a versenyszféra eddigi béralakulásának megítélése sem egyértelmű még.
A tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemezi - áll a döntésről kiadott közleményben. A monetáris politika számára releváns időhorizonton az infláció mérséklődését a negatív kibocsátási rés (a potenciális növekedési ütemnél alacsonyabb GDP-bővülés) segítheti, miközben az inflációs várakozások esetleges magas szinten rögzülése, valamint a globális eredetű élelmiszer-, nyersanyag- és energia- áremelkedés a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősítik - fogalmaznak.
Az inflációs kilátások romlását érzékelve a monetáris tanács az előző három ülésén a monetáris kondíciók szigorítása mellett döntött - emlékeztetnek. Hozzáteszik, hogy az újonnan beérkezett információk szerint továbbra is fennállnak az inflációs cél teljesülését övező kockázatok, ugyanakkor – a szigorodó monetáris kondíciókat is figyelembe véve – a májusi inflációs jelentésben felvázolt inflációs alappályát nem írták felül a legfrissebb adatok. A versenyszféra eddigi béralakulása alapján egyelőre nem lehet egyértelmű következtetést levonni arra nézve, hogy a kereslet-visszaesés fegyelmező hatása milyen erővel érvényesül - fűzik hozzá.
Merre tovább forint?
Nagy kérdés a forint árfolyamának további alakulása. Török Zoltán szerint erősödés nem várható, valahol a 240-245 forintos szint körül fog stabilizálódni az árfolyam.
A Monetáris Tanács egyik tagja, nevezetesen Bácskai Tamás erősen bírálta a kamatemelési törekvéseket, mondván, hogy az ilyen típusú infláción a kamatemelés úgysem segít. Török Zoltán szerint ez helyes meglátás, hiszen az olajár nem megy lejjebb attól, ha kamatot emel az MNB.
A kamatok és a költségvetés
Hogy mennyiben hatott a jegybank elnökének legutóbbi parlamenti meghallgatása a mostani döntésre, az kérdéses, az ugyanakkor tény, hogy Simor András ellen fordult mind az MSZP, mind a Fidesz politikusa. A Költségvetési Bizottság tagjai a magas kamatokat kérték számon az elnökön, elhangzott, hogy az erős forint fékezi az exportot és itthon is sokkal jobb helyzetbe hozza a külföldi vállalkozókat, miközben a költségvetés egyenlegének sem használ, mert egy egyszeri 25 bázispontos emelés a költségvetésnek éves szinten 50 milliárdos többlet kiadást jelent.
Akkori válaszában Simor András kifejtette, hogy az inflációs célkövetés rendszerétnek köszönhetően sokkal hatékonyabban birkóznak meg a feladataikkal, mint az ilyet nem alkalmazó országok. Szerinte ma már világ közgazdászai egyet értenek abban, hogy a tartós növekedés alapja az alacsony infláció. Az árfolyam valóban kitüntetett szerepet kap a monetáris politikában - ismerte el a jegybank elnöke. Ugyanakkor egyáltalán nem igaz, hogy a forint túlzottan erősödött volna: a nominális árfolyam a legkisebb ütemben erősödött a régióban, a reálárfolyam pedig hasonlóképpen, mint a többieknél. Vagyis az árszínvonal felzárkózása nálunk az infláción keresztül ment végbe, máshol az árfolyam erősödésen, de a reálárfolyam ugyanúgy változott.
A kamatemelésnek a költségvetésre való hatására Török Zoltán úgy reagált, hogy nem teljesen egyértelmű a kamatemelés hatása az állami kiadásokra. Mert egy kamatemelés a rövid oldalon emeli a hozamgörbét és növeli kiadásokat, de hosszú oldalon mérsékli azokat. Vagyis kamatemelés költségvetési kiadásának egyenlege nem teljesen egyértelmű, és adott esetben nehéz számszerűsíteni.
VMI
