A kormányfő közölte: a három javaslat egyike megváltoztatná a kohéziós politikai EU-szabályozást a kis- és közepes vállalatok javára, a második intervenciós lehetőséget biztosítana az Európai Központi Banknak az euróövezeten kívüli uniós országok esetében is, a harmadik pedig a pénzügyi felügyeletek tevékenységében hozna létre új, egységes EU-szabályozást.
Gyurcsány Ferenc az MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte: az is eredmény, hogy a csúcson nem támadták azt a (negyedik) magyar javaslatot, amely szerint recessziós időben felfüggesztenék a GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiány további csökkentésére vonatkozó kötelezettséget.
A kormányfő a brüsszeli csúcsról korábban azt mondta újságíróknak: az Európai Központi Bank szélesebb szerepvállalása jelenik meg abban is, hogy a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank (EKB) együttműködési megállapodást kötött. Ez azt jelenti - mondta -, hogy magyarországi ügyfelek, vállalatok és lakossági ügyfelek is mostantól nagyobb eséllyel férnek hozzá euróhitelekhez. Hozzátette: egy másik egyezség értelmében, amelyet a legnagyobb állampapír-kereskedők, a magyar jegybank és az államadósság-kezelő központ kötött, csökkenhet a magyar állampapírok, hozamok, árfolyamok mozgása, ami nagyobb biztonságot jelent. Mint mondta, megállapodtak abban is, hogy ezek a kereskedők a következő hónapokban növelik magyar államkötvény állományukat.
Gyurcsány Ferenc tájékoztatása szerint a brüsszeli csúcson arról is beszéltek: Európa előbb-utóbb túljut a pénzpiaci válság első szakaszán, és egyre inkább az a feladat, hogy felkészüljenek arra, hogyan kezelik a gazdaság lassulását, miként akadályozzák meg a beruházások csökkenését, munkahelyek tömeges megszűnését.
Gyurcsány Ferenc szerint most csak annyit lehet ígérni, hogy folyamatosan tágítják azt a horizontot, ameddig biztonságosan előre látnak. Napról napra változik a helyzet, nekünk meg az a dolgunk, hogy ezt napról napra okosan menedzseljük másokkal együtt - hangoztatta, és elismeréssel szólt a jegybank eddigi tevékenységéről.
