Lázár János hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy "a professzionális sportban, még a fociban sincs helye az állami pénznek, vagy csak nagyon minimálisnak" - írta az Index. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel a kijelentésével meglehetősen érzékeny pontra tapintott, hiszen az elmúlt évek a fociért rajongó miniszterelnökről, a felcsúti háza mellett felhúzott stadionról és főként a futballba "ölt" állami milliárdokról szólt - ide sorolva a TAO-pénzeket is. Utóbbiakról azonban megoszlanak a vélemények.
A kormányfő a felcsúti stadion tavalyi avatását követően a Hír24-nek úgy nyilatkozott: kommunista dolog lenne azt mondani, hogy közpénzből épült volna fel a stadion (mára köztudott, hogy a TAO-pénzek jelentették a forrást az építéshez). Ezzel szemben sokan tartják úgy: a TAO-pénzek közpénznek számítanak, hiszen ez egyszerűen megfogalmazva az a társasági adó, amit a cégek nem fizetnek be a költségvetésbe, hanem sportegyesületeknek adják.
Lázár János véleménye nyomán elképzeltünk egy olyan alternatív valóságot, ahol a kormányfő véleménye megegyezik miniszterének álláspontjával, és semmit sem költ az állam profi sportra. Ebben az esetben 2012 és 2015 közötti
4 év során összesen 285,6 milliárd forintot lehetett volna megtakarítani. Sőt, ha a TAO-pénzeket is számításba vesszük, akkor már 431,6 milliárd forintról beszélhetünk.
Az állami ugyanis nagyjából évi 45-50 milliárd forintot enged ki a költségvetésből ezen a jogcímen, hogy az a különböző sportágak egyesületeihez menjen. A labdarúgáson belül egyébként toronymagasan a Felcsút a nyertes, hiszen évről évre a legnagyobb TAO-pénz folyik be a klub kasszájába.
A sportra fordított összegek évenkénti növekedése egyébként jól kivehető az alábbi grafikonon is. Előző évhez képest a legnagyobb többletforrást 2013-ban és 2014-ben biztosította a költségvetés a sportra. A 2012-es 15,7 milliárd forint 2013-ra 45,8, 2014-re 107,3 milliárdra emelkedett, idén pedig 116,6 milliárdos a költségvetési előirányzat.
Mire lenne elég ez a 431,6 milliárd forint, ami átlagosan egy évre 107,9 milliárdot jelent?
Ebből az összegből bőven lehetne törölni Magyarországon a regisztrációs adót, a távközlési adót és a biztosítási adót. Idén ezekből sorrendben ugyanis 19,6, 56,4 és 28,6 milliárd forintos bevételt várnak, ami összesen 104,6 milliárdot tesz ki, vagyis még mindig maradna egy 3,3 milliárdos mozgástér. Alternatív valóságunkban ez akár lehetne az a minimális állami pénz, amit végül profi sportra fordít a kormány.
De az évi 107,9 milliárd forintból minimálisra lehetne szorítani a lakosság által fizetendő illetékeket is. A költségvetés e soron várt bevétele ugyanis 120 milliárd forint 2015-ben.
Igen, tudom, ez rettentően demagóg lesz, de az egészségügyre vagy akár munkanélküli ellátásokra is lehetne ezt az összeget fordítani. Ha viszont már a munkanélküli ellátásoknál - és a demagógiánál - járunk, akkor érdekesség, hogy a sportra költött évi átlag 107,9 milliárd forinttal szemben munkanélküli ellátásokra idén csupán 50,4 milliárd forint jut.
Székely Sarolta
mfor.hu
